Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1968-1971
1970. május 16. ünnepi nyilvános tanácsülés - Haracsi Lajos köszönő szavai
-Dr. Harácsi Lajos köszönő szavai az 1970. május 16-i ünnepi nyilvános egyetemi tanácsülésen. III. számú melléklet a 154—2/1970. számú j-egyzőkönyvhöz. Tisztelt Egyetemi Tanács! Magnifice Domine Rektor! Igen tisztelt Miniszterhelyettes Elvtársi Ebben az ünnepélyes órában, ilyen meghatódott állapotban nehéz megfelelő szavakat találni arra, hogy megköszönjem az én kedves intézményemnek, Álma Materünknek, az Erdészeti és Faipari Egyetem Tanácsának, azt a legmagasabb kitüntetést, melyben engem a mai napon részesitett. Héhány szóval mégis szeretnék kitérni életem fontosabb eseményeire. Ebben az évben van félszáz esztendeje, 50 éve, hogy átléptem ennek az intézménynek a küszöbét, mint akkor beiratkozott erdőmérnökhallgató. Nem véletlenül jöttem erre a pályára. Ősein, apám, nagyapáin, dédapám is erdészek voltak, tőlük örököltem az erdő szeretetét. Ez az erdőszere tét azonban nem egyszerűen a természeti ob jelet unnak, vagy "egy turista tárgynak a. szeretető volt, hanem annak a munkahelynek, amit az erdő képvisel. Akkor határoztam el, hogy másokkal is megszerettetem ezt a foglalkozást, és azon leszek, hogy a magyar népnek minél jobb, értékesebb erdőket neveljen a magyar erdészgeneráció. A Dékán Elvtárs az előzőkben röviden elmondotta, hog;y milyen különböző beosztásokban szolgáltam és'dolgoztain. Én ezt nem akarom tovább részletezni. Mégis ki szeretném hangsuly ozni azt, hogy amint életrajzomból látták, nemcsak az erdészeti oktatás területén és az érdészéttudományok kutatásában dolgoztam, hanem a gyakorlati életben is, és pedig több állomáshelyen. így alkalmam volt hazóftilc erdeit behatóan megismerni, megszeretni, és azoknak ismeretére, jobb erdők nevelésére még eredményesebben oktatni az ifjúságot. Megemlítem azt is, hogy 1947 óta vezető beosztásban dolgoztam, igy kötelességen is volt munkatársaimnak átadni szaktudásomat, főleg a jobb erdőnsvelést. Mint kutató is műveltem az erdészeti tudományokat, és vizsgálataimat dolgozataimban, könyveimben tettem közzé a szakközönség számára. Ezek valamennyiében a magyar erdők jobb megismerésére, az erdőgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó útmutatásokkal szolgáltam az erdészeti tudományt. A 44 évi állami szolgálatom alatt kifejtett eredményes munkámért több kitüntetésben részesítettek, ezeket a dékán elvtárs felsorolta. Befejezésül mély meghatódottSággal mondok köszönetét Alma Materünknek, az Erdészeti és Faipari Egyetem Tanácsának, a Minisztériumnak, hogy engem az egyetem tiszteletbeli doktorai közé fogadott, ebben a magas kitüntetésben részesített. Kívánom az Egyetem minden dolgozójának, hegy hasonló módon terjesszék az erdő szeretedét, ismeretét, és érjenek el nagy eredményeket az/erdészeti óktatás és az erdészeti tudományok fejlesztése terén. Én pedig fogadom, hogy életemmel és munkásságommal ezentúl is tiszteletet és megbecsülést akarok szerezni egyetemünknek. /W
