Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1968-1971
1968. szeptember 14. nyilvános rendkívüli tanácsülés - Pankotai Gábor rektor tanévnyitó beszéde
Nagynevű Pattantyús Ábrahám Géza műegyetemi tanár kalsszikusnak mondható "Gépek üzemtana" cimü tankönyvének előszavában egy neves francia akadémikus szavait idézi. E szavak igy hangzanak:"A mérnök három tényezőből tevődik össze: 25 Í° általános műveltség, 25 Í° szakismeret és 50 % erkölcsi erő." Ez az erkölcsi erő az, amely magában foglalja a szocialista világnézetet, a munkában való küzdőképességet és embertársainkkal, munkatársainkkal való érintkezés során elengedhetetlenül szükséges humanitást. Hallgatóink nevelése során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy fiatal oktatóinkat is abban a szellemben neveljük, hogy ezáltal példaképeket tudjunk ifjúságunk elé állítani, a szocialista mérnök, a kommunista embertipus alakját illetően. Nevelésünknek nem lebecsülendő eszköze a sport. Az Erdészeti és Faipari Egyetem vezetősége, mint eddig is, meg fog mindent tenni, 'hogy a szakmáknak, illetőleg az egyetemi életnek megfelelő sportágak fejlődéséhez a legszükségesebb támogatást megadja. Elismert kosárlabda sportunk mellett fejlesztenünk kell a legfontosabb egyetemi sportágat, az atlétikát. Az atlétika, e klasszikus sportág, a legjobb jellemnevelő. Sajnos egyetemünk nem rendelkezik megfelelő sportpályával, amely az atlétika nagyobbarányú fejlesztését lehetővé tenné. Nem szűnünk meg azonban továbbra is fáradozni annak érdekében, hogy ezt a hiányosságot megszüntessük. Segítséget kérünk e célnfek a megvalósitásához az egyetemünket támogató, egyetemünk munkájáért felelős elvtársainktól. Az atlétika mellett szükségesnek tartjuk a céllövő sport, a kardvívás és a sisport fejlesztését. Az előbbiekben vázolt oktató-, kutató- és nevelési programunkban foglaltak azonban csak szép szavak maradnak, ha kihagyjuk abból azokat,■ akiket nevelni akarunk, az erdőmérnökhallgatókat és a faipari mérnökhallgatókat, tehát egyetemi ifjúságunkat. Erősíteni kivánjuk azt a folyamatot, amelyet a Kommunista Ifjúsági Szövetségen belül kezdeményeztünk, azaz a nevelők és a neveltek szorosabb kapcsolatát, a nevelési kérdések minél gyakoribb megvitatását, az ifjúság véleményének meghallgatását és a KISZ vezetőségén keresztül az ifjúságnak az Egyetem vezetésével való minél intenzivebb kapcsolatát. Ezen a téren a közelmúltban elért eredményekkel nem lehetünk megelégedve, annál is inkább, mert látjuk, hogy jó úton indultunk el, ,a hallgatóság igényli ezt a kapcsolatot, a legtöbb esetben felnőttként megérti vezetőit és az igy kialakult hangulatban munkánk mint zavartalanabbul folyik. Ezek a kapcsolatok a nevelőmunka fontos tényezői, mert kifejlesztik a hallgatóinkban az egyik legértékesebb vezetői tulajdontásog, az Ítélőképességet. Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Kedves Ifjúság5 Az előttünk álló egyetemi feladatok ilyen vázlatos ismertetése után az 50 éves jubileum felemelő hangulatában meg kell még emlékeznünk egytemünknek és városunknak, Sopron városának a kapcsolatáról. Az egyetemünkre beiratkozó hallgatók nem tudják még, hogy ezzel a beiratkozással nemcsak egy szakmának esküdtek örök hűséget, hanem egy új, egy másddik szülővárosra találtak Sopron ősi falai között. A tények azt bizonyítják, Ijogy eltávozott diplomásaink elszakíthatatlan kapcsolatot létesítenek városunkkal. Az egyetemi élet mély, emberformáló benyomásain kívül, van a városunknak egy sajátos- 4 -6
