Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1968-1971

1971. április 6. egyetemi tanácsülés - 1. Beszámoló az 1970. évi költségvetés végrehajtásáról és az 1971. évi feladatok meghatározásáról

- 21 Az ész-szerü gazdálkodás ezt számunkra lehetővé teszi. Az itt elhangzott javaslatok kiegészítéseként én azt hi­szem mindnyájunk állásfoglalását összegezhetem, amikor azt mon­dom, hogy a könyv és az egyetemi kiadványok felé zöld utat kell biztosítani a központi alapokból. Ugyanúgy bizonyos mértékben az üzemmérnök képzésnél is. Én azt hiszem, hogy nem indulhatunk az­zal, hogy ki fogjuk izzadni az üzemmérnök képzést, de elkerülhetet­len lesz, hogy az első években, mint a faipari képzésnél is, a már megerősödött Faipari Mérnöki Karnak és Erdőmérnöki Karnak is bizonyos áldozatokat kell hozni ennek az uj tagozatnak a létesíté­se érdekében. Mindent nem kérhetünk a központi alapból, mert ott is csak egy bizonyos készlet áll rendelkezésünkre, ahogy azonban a Faipari Mérnöki karnál ezt a testvér Erdőmérnöki Kar megcsinál­ta, én azt hiszem az egyetemünk egésze elég erős ahhoz, hogy ezt a feladatot még az idén meg tudja oldani. Mi nagyon takarékosan és nagyon szűkén terjesztettük elő az igényünket. Változatlanul valljuk, hogy az üzemmérnök képzés leggazdaságosabb és leghatéko­nyabban itt, egyetemünkön oldaható meg és fogjuk is ezt megoldani. A SOTEX átvételével kapcsolatban megnyugtató volt, hogy nagyon egyetértőek a hozzászólások. Ennek szellemében fogok el­járni és az épület átvételét talán e héten, vagy a jövő hét fo­lyamán már meg tudjuk ejteni. Természetes, hogy onnan valamennyi ottlévő szervnek előbb ki kell költözni. Jiár tárgyaltam Nyers fő­osztályvezető elvtárssal, aki határozott Ígéretet tett, hogy ha nem is az ottani létszámor, de bizonyos elengedhetetlenül szüksé­ges létszámot biztosit. A gondnoki létszám felét a Tanulmányi Er­dőgazdaságnak kell majd adni, akik az épület felét használni fog­ják. Azt azonban, hogy az igy is szűk szakipari, hivatalsegédi, takarítói létszámot számoljuk fel erre a célra - kérem gondol­janak azokra a szemétkupacokra, amik pont emiatt az egyetem te­rületén vannak; gondoljanak azokra a tantermekre, ahol le kell néha ülnünk és nincs kitakarítva - ennek sajnos az az oka, hogy kevés a takarító személyzet. Azt hiszem a Szakszervezet sem gon­dolta komolyan, hogy felszámoljunk szakipari vagy hivatalsegédi állást és szétosszuk magunk között és utánna koszba járjunk. Az azonban, hogy a kollégiumi igazgató, ez az egyetlen státus megszüntetése esetleg szóba jöhet, ez igy egy kérdőjeles téma. Őszintén mondom, nagyon merész volt az a belevágás, mikor a ve­zetést odaadtuk az ifjúság részére a múlt ősszel és hogy tartjuk ezt, ez egy biztosíték, hogy ha nem tudnak megfelelően élni és nem tudják saját ügyeiket intézni, akkor visszaállítjuk részükre a kollégiumi igazgató. Tehát ezek a tartós bérmegtakarítások ilyen vetülettel függnek össze és nem hiszem, hogy a technikai segéderő és egyéb,egyetem rendjét, működését szolgáló státusok bérét kívánnák szétosztani az oktatók saját maguk részére. Ez nem lehet helyes bérpolitika. Kétségtelen azonban, és itt elég szomorúan számolhatok be arról, hogy egyetemünk valamennyi okta­tói kategóriája az agrárintézmények részére készült statisztika alapján átlag alatt van, és én szeretném, ha a mostani bérfejlesz­tésre kapott elég szép összeget, 186.000,- Ft, túlnyomó részben az oktatói bérrendezések és ilyen korrekciókra használnánk fel és az Egyetemi Tanács ilyen szellemben foglalna állást. A tava­lyi összegből megmaradt bérmegtakarítás visszajött jutalom kép­^47

Next

/
Thumbnails
Contents