Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1968-1971
1971. április 6. egyetemi tanácsülés - 1. Beszámoló az 1970. évi költségvetés végrehajtásáról és az 1971. évi feladatok meghatározásáról
- 10 -Anélkül, hogy a költségvetés és a gazdasági beszámoló értékeléséhez részletesen hozzászólnák^ három apró kérdést, illetve kérést szeretnék megemlíteni. Előttem lévők részletesen ecsetelték már a gazdasági igazgatóságunk és az egész egyetemünk gazdasági tevékenységének a helyességét. Akik a kutatás vonalán nem egyetemi pénzen, nem az Egyetemen keresztül futó pénzből vagyunk kénytelenek gazdálkodni, pl. az Erdőfenntartási alapból vagy MÉM költségvetési hozzájárulásból, önkéntelenül is hát arra próbál késztetni, hogy lépeseket tegyünk, vagy kérjük a vezetőséget, hogy valamilyen formában futtassa át az erdőfejlesztési alapot is a gazdasági igazgatóságunkon, ügy érzem mindkét fél részére ez igen megnyuntató megoldás volna. A másik amit kérni szeretnék a könyv és folyóirattal kapcsolatos, de inkább a mi kiadványainkkal hozhatnám összefüggésbe, amikor azt kérem, hogy igen kevésnek tűnik az 50 ezer forint az erdészeti és faipari tudományos közleményeknek a támogatására, ami az elmúlt években szerepelt. Most ugyan 114 ezer forint szerepel, de úgy érzem, hogy az is rendkivül alacsony. Igaz, hogy nagyon sokat számit, hogy egy félmilliót áldozzunk a könyv és folyóirat vásárlásra, de úgy érzem jóval többet érdemelne az a kérdés, hogy a mi termelványeinket a publikációinkat nagyobb példányszámban, szélesebb körben terjeszthessük és nagyobb terjedelemben megjelenő folyóiratot is inditsunk. Különösen az idegen nyelven megjelenő folyóiratokban állunk nagyon gyengén és amikor egy kicsit több támogatást kérek, az talán arra vonatkozna, hogy elsősorban a megjelenő közleményeknek az idegen nyelvű referátumait lenne jó bőviteni, illetve egész cikkeket is idegen nyelven kellene megjelentetni. Harmadik megjegyzésem a SOTEX-szel kapcsolatos, illetve a KISZ kulturházzal kapcsolatos azon örömöm, hogy végre megoldódik a kulturrendezvényeinkhez, ünnepélyeinkhez megfelelő hely kialakítása, ha sikerül valóban átvenni, másrészt a régóta vajúdó erdészeti muzeum alapjait le lehetne rakni, el lehetne kezdeni a munkát. Mégnagyobb öröm részemre az, ha az Erzsébet kert felé terjeszkedhetnénk, mert előbb-utóbb megoldódna a botanikus kertnek egy régóta vajúdó problémája, hogy a botanikus kert nem rendelkezik üde, nedves területekkel és emiatt számtalan olyan fafaj, cserje, egyéb növényzet telepítésétől el kell állni, ami igazában csak ilyen termőhelyen fejthetné ki a maga oktatási, illetve esztétikai jelentőségét. A város is nyerne azzal, ha az Erzsébet kertet átadná az Egyetemnek. A kert egyre inkább vészit a nép-park jellegéből, viszont olyan értékeket képvisel, számtalan olyan fafaja van, ami megérdemelné a megbecsülést, védelmet. Érzem, hogy a park adottságainál fogva nem idézne elő feltétlenül olyan nagy költségtöbbletet, amivel az egyetemünk ne tudna megbirkózni. Sokkal egyszerűbb dolog egy szinte kész park és jó adottságok, mint egy uj terület benépesítése, amellett meg lehetne oldani talán a botanikus kertnek ilyen formában a nagyközönség számára történő nyitvatartását is, mert ezzel lehetővé válna a közönséget az arborétumok tanulságait szemléletre bevezetni egy olyan egyetemi objektumban, ami az egyetemnek és a városnak is jobban a diszévé válna, mint a mostani Erzsébet kert. 3M Dr. Ma,jer Antal: Tisztelt Egyetemi Tanács!
