Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962
1962.03.30. tanácsülés
- 19 nem tárgyalható. Egy olyan emberről van szó, aki kiment és visszatért ide. A felsőbb hatóságunkat kellene megkérdeznünk, hogy mi tévők legyünk vele. Gál János: Amnesztiával jött haza, kapott állást és személyi igazolványt. Mint embert, semmi hátrány nem éri, mert történt róla gondoskodás és beleilleszkedhetett a társadalomba. Mérnöki beosztást kapott, az ország és az erdészet befogadta, de most nem erről van szó, hanem arról, hogy a diplomája elismerhetó-e,avagy sem. , Benedek Attila:.Mivel ezt az oklevelet ott kint sem fogadják el miilt a kolumbiai egyetem oklevelét, mi sem tárgyalhatjuk. Azonban ott, ahol itt Sopronban abbahagyta, azoknak a tárgyainak az elismerésével tanácsolhatjuk, hogy levelezőként, akár gyorsítóként is beiratkozhat, amennyiben a munkaadója és az egyéb illetékes szervek javasolják. Eszerint nem zárjuk el előle az erdőmérnökké válás útját, viszont elismerjük mindazt amit nálunk annak idején megszerzett. Amennyiben kinti tanulmányai során olyasmit is elsajátított, amit itt is tanítunk, akkor ez megkönnyíti a levelező utón gyorsított formájú tanulmányainak elvégzését. Kiss Ignác: A megkülönböztetett oklevélhez hozzá kell fűzni, hogy pl.Ausztriában, Svájcban is, ahol pozitiv tudom, a külföldiek részere" kiállított oklevelek megkülönböztetettek. Pl. ha Ausztriában egy gépészmérnök oklevelet kap, akkor úgy záradékolják, hogy Ausztria területére nem érvényes. Gál ÜTános: Ez kapitalista sajátosság, mert kevés a munkalehetőség. Magyar János; Szerintem úgy kell elindulnunk, hogy megnézzük, van-e ilyen egyetem?" Tudjuk, hogy van. Megnézzük, hogy a rektor tényleg rektora-e, vagy vezetője-e az egyetemnek. Én azt hiszem, hogy ezt a papirt egy életben fungáló egyetem által kiállított bizonyítványnak kell tekintenünk. És azt, hogy mi ezt most akarjuk-e csinálni, hogy honosítjuk, vagy nem akarjuk, ez rajtunk múlik. Hogy ezt a Németh Lászlót, aki miért miért sem, oda kikerült ők nem tekintik őt a maguk emberének és nem ölelik a kebelükre, vagy legfeljebb csak olyan mértékig, mint amilyen mértékig ő úgy sóhajt, ahogy ez nekik jó és úgy dolgozik, ahogy ez nekik jó, én azt hiszem ez világos. De hogy ennek az embernek mégis nem m.ndegy, hogy akarjuk-e a magunk hazája gyerekének tekintei, vagy nem akarjuk... Gál -János; Kérem az Elvtársakat, hogy kapcsoljuk ki az érzelmeket. Hogy mint magyar hazafit visszafogadjuk-e vagy sem, ezt már a hatóságok.eldöntötték akkor, amikor igazolványt és kenyeret adták neki és ugyanúgy bírálták el, mint a mi mérnökeinket,egy erdészetnél szakelőadó, itt csak aryól van szó, hogy mi törvényesitsük-e a Roller féle diviziót, vagy sem. Magyar János: Én azt hiszem nem ezen múlik és nem ez a leg- sulyosabb kérdés', amit nekünk el kell döntenünk. Egy biztos, hogy^amit itthon lehallgatott, azt hajlandók vagyunk acceptálni. Most ezt mi nézetem szerint tekinthetjük egy egyetem által kiadott valami némü.^igazolásnak. Mert ez az egyetem van. Nem jó dolog, nem fűződik hozzá a magyar népi demokráciának semmiféle diplomáciai érdeke, hogy ezt az egyetemet, amelynek a neve itt van, a rektorának az aláirása az oklevélen szerepel, olybá tekintse, mint a nulla. Ehhez nem fűződik semmiféle érdekünk. Ez a békés egymás mellett élés nagyon tendenciózus politikájának a vonalába nem vág. Ez mégis valami némü igazolás. De persze egymagában ebből a bizonyitványból nem tudom, hogy ő ott egyáltalában mit yf
