Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962
1962.01.26. tanácsülés
- 27 államvizsga Politikai azdaságtáriból. Erre szeretném leszűkíteni, ‘hogy ne legyen olyan hatalmas az anyag, amit végül nem tud átfogni és megtanulni a hallgató. Pánkotai T „Gábor dolgoz at alapján.. ____ Az államvizsga történhetik ‘diplomaterv és szakÉn aztán megkérdeztem, hogy hol történik szakdolgozat alapján. Nos a helyzet az, hogy körülbelül ami nálunk van diplomaterv, az tulajdonkénen szakdolgozat.' Ezt csak mi hívjuk diplomatervnek. tért diplomaterv tulajdonképen az, ami egy átfogó nagy témáról készül. De az, hogy speciális esetről, mondjuk a szállitástahból egy erdőgazdasági út megtervezéséről van szó, vagy az erdővédelemtanból egy kárositónak az‘életműdjárói vagy hasonló témáról van szó, ez egy■szakdolgozat. Gál János: Szerinted ennél nagyabbat kivárni hallgatótól nem lehet. Igy"r,is szinte egy évet dolgozik rajta. Magyar János; Én úgy gondolom, itt nem a diplomaterv nagyságáról -van szó, banem a vizsgáztatás alapját képező vizsgáztatás tárgyáról. Ha egy leszűkített, nagyon‘alaposan,kidolgozott tárgyról van szó, akkor nevezik ezt szakdolgozatnak. Ha pedig olyan munkát készit, amelyikben kell, hogy minden fontosabb tárgynak az oldaláról épitette fel a mondanivalóját, ezt mondják inkább tervnek, . azonban felveti azt .a problémát, amellyel mi már éveken keresztül küzdöttünk. Ha a diplomaterv csali szakdolgozat és csak arra szűkülne, annak a tárgykörére szűkülne a kérdezés, akkor jóformán^erdőmérnöki tudományokból szinte semmit sem kérdezünk, és egy-kettőre megkaphatja a jeles kalkulust. Gál János: Előfordulhat azonban az áz eset is, hogy a mérnök jelől!T~ÍL_maga_¥icsi szakterületét, amellyel a szakdolgozata elkészítése során foglalkozott jobban ismeri, mint az ide^delegált^ 5-6 külső vizsgabizottsági tag, akinek az életben millió mindenféle szakkérdéssel kell foglalkoznia és nem szentelhet apró és jelentéktelen kérdéseknek olyan sok időt, mint á tervkészítő. Magyar János: Az érám másik oldala meg az, hogy amikor még nem volt megkötve afeltehető kérdéseknek-a tárgyköre, akkor pedig olyan rendszertelenül, találomra tették fel innen-onnan a kérdezéseket, hogy azokra sem lehetett válaszolni. Meg kellett keresnünk a ”1 t 1 -4— -r-r X *1 /-v -4— 1 r~r .• . 4— -1— n r? *4— <—> r'• C7 /~\ -V» fk V*. /"■» O TVJ nv> /~\ | /G • ' C* ~ két véglet az ifjúság körében azt. között azt a szerencsés megoldást, amikor tudatosítottuk hogy 5 főtantárgyból fognak kérdezni és arra tessék készülni. János: Tökéletesen egyetértek vele, csali az öt főtantárGál gyat ne képleteket kérdezzenek, Ne- forduljon államvizsga során kérlevizsgáz ók se aprólékosan, tételesen, kérdezzék, hanem átfogó tudásról tegyenek 'tanúságot a elő-az, hogy az egyik tanszék képviselője pl. egy a kérdést is könyvből nézte is- és látszott, ha maga a tanszéki zőt kérdeznék, ő sem tudná. Ilyen fogásokkal nem szabad élni. Magyar János: Az ellenben elképzelhető, hogy amikor a vizsga- bizottság egy tagja valami kérdést^tesz fel, a vizsgázó egy perc türelmet kér, az aktatáskájából előveszi a megfelelő segédkönyvet és onnét kiolvassa a képletet. A lényeg az, hogy tudja, hol kell a a — .. Jt m / -i « i ' mef it ilelő képletet keresni és hogyan kell alkalmazni. Gál János: ;tsági A segédtáblák használata megengedett. Azonkívül a már megfelelő rutinnal bonyolítják le aink most vizsgaoizot i az államvizsgát, csali a faipari államvizsgának kell most majd megtalálni a megfelelő formát,'terjedelmet. Majer-Antal? A következő pont a vizsgáztatás. Egyedül az elővizsga, ami megvitatandó. Azt‘hiszem a többi rendben* van. A-vizsgák időtartama felett lehetne még vitatkozni. Erre vonatkozóan általában rövidnek tart jak. az előirt 20 percet. Az egyik tanszék 4-0 percet a
