Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1964.06.17. tanszékvezetői értekezlet
- 26 Az átfedések tekintetében azt a nézetet vallom, hogy az átfedéseknek is megvan a maguk haszna, de ez egy bizonyos határon túl már felesleges* A hallgatónak látnia kell azonban az összefüggéseket és akitor tudja hasznát venni az erdőmémöki tudományoknak, ha keresi a nexust a tanultait között. Nekünk az a kötelességünk, hogy felhívjuk ezekre az összefüggésekre a figyelmét, mert különben valami szétesett dolog lesz a fejében az egész tudomány. Es ezért becsülik a hallgatók is, különösen a felsőbb évesek azt a gyakor— * ló mérnököt, akiről látják, hogy kint a gyakorlati életben megfelelő áttekintésről és intelligenciáról tesz tanúságot a maga szakmájában. Ezért kell törekednünk arra, hogy a hallgatók tudasa átfogó, széleskörű legyen, amire a speciális képzésnél épiteni lehet. Pinüér elvtárs és részben Sébor elvtárs szavaihoz igyekeztem kapcsolódni azokban, amiket most elmondottam, hozzátéve még^ hogy - és ennek kifejezést akarok adni, mert ez kikivánkozik belőlem - a mi idősebb professzoraink, akik ugyan mar túl vannak a nyugdíj korhatáron: de életbölcseietben árinál gazdagabbak* És jólesik, ha sok kérdésnek nem túlkomplikálását, hanem egyszerű, praktikus ve- tuletben való megfogását látjuk, ami nekünk nagy segítségünkre van. A továbbiak során azt mondom és ezt ne vegyék tőlem zokon, • hogy iáajer elv társ, Szendrei és Magyar eivtárs szavaira nem térek vissza, legfeljebb nyugtázni tudom az elmondottakat, egy kis megértést azonban kérünk* Zsákban van a pénz és igy nem végtelen és kimeríthetetlen, és amikor elmegy egészen addig a probléma, hogy a népgazdaság árú- és pénzalapja, stb* azt kell mondani, hogy a státus és béralap kielégítése korlátozott* Mi elvtársak arra törekszünk, hogy a segéderőkben a következő években előremenjünk, értem ezalatt a gépírókat, laboránsokat, stb* Valahogy tényleg úgy van, fogadjuk el azt az álláspontot közösen, hogy ne a mérnöki szinten szaporítsuk feleslegesen a létszámot, vonatkozik ez a termelő üzemre és az egyetemre egyaránt. A mérnöki szintű tudás minél ma^imálisabb kiaknázási lehetőségét teremtsük meg és ilyen vonatkozásban teljesen igaza van azoknak az elvtársaknak, akik az ilyen nagyon hasznos segéderőknek a jobb arányú bevonását szorgalmazzák. Én a magam részéről megköszőnöm a hozzászólás lehetőségét és átadom a szót Mali eivtársnalc, mint a bizottság elnökének. Sáli Imii: Tisztelt Értekezlet! Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy az idő előrehaladottsága miatt egészen rövidre fogva elmondjak néhány témát azok közül, amelyeket a Bizottság annak idején megállapított, ebben a rövid jelentésben rögzített és amelyek ennek az értekezletnek a során nagyrészt szóba kerültek. ^lőször néhány apróbb konkrét kérdésre szeretnék válaszolni, mert néhány hozzászólás után arra lehetne következtetni, hogy a Bizottság korlátozni kívánná az Egyetem oktatóinak a munkáját. Szeretném erőteljesen kihangsúlyozni, hogy pl. a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságban a kísérletek beállításával kapcsolatban nem arról van szó, hogy csak itt szabad leisérieteket folytatni, hanem alapvetően arról, hogy sok al nagyobb mértékben fel kell használni mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a Tanulmányi Erdőgazdaság akár az erdőgazdálkodás, akár pedig a faipar tekintetében ad. Semmi akadálya a jövőben sincs annak, hogyha valamiféle kutatás csak távoli erdőgazdaságban, vagy valamennyi erdőgazdaságban szükséges, akkor ez a kutatás csak ott follyék és az Elvtársak, az Egyetem oktatói akármelyik erdőgazdaságban folytassanak kutatómunkát.
