Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
" seket és felesleges fedéseket, akkor elsősorban arra kell törekedni, hogy semmiféle tantárgynak az oktatója ne legyen kénytelen olyan ismereteket oktatni, amelyeket később majd valamelyik másik tantárgyban valamelyik másik professzor úgyis tanit. Azt gondolom, kimaradt egy rendkívül fontos tárgyba tantervből, nevezetesen az erdő és fagazdálkodás politikája. Közös^tárgynak képzelem mind az erdőmérnökök, mind a faipari mérnökök részére. Teljesen egyetértek azzal, , hogy a faipari mérnök nem^kerülhet ki anélkül az egyetemről, hogy egy alapos és számszerű képet ne kapna Magyarország élő fakészletéről és azokról a lehetőségekről, amelyeket egyáltalában az erdőmérnököknek és'áltáláv an az erdészeknek módjukban van átalakító munkájuk eredményeként lebonyolítani, ebben az élő fakészletben. Számolnunk kell azzal, hogy nálunk a xeapirt elsősorban nyárfából kell készíteni és nem rizsszalmából és gyéb dolgokból. Meg sem próbálok bölesebb- lenni, mint a Faipari Mérnöki Kar professzorai és szakértői, de ez kikivánkozott belőlem, mivel eléggé meg vagyok terhelve a II.tiszai -vízlépcső tervezésével kapcsolatos erdőgazdasági értékszámitások problémáival. Ott tudni illik sokáig abban a hiedelemben voltak vizesmérnök társaim, hogy 1 a fa,illetve az erdő az a leghitványabb at országban. Es most kezdenek rájönni arra, hogy a tiszai hullámtérben vannak olyan nyárasok, amelyek 10 éves viszonylakban évi 40-4-5 ni3 átlagnövedéket adnak, ami mind alkalmas papírgyártás céljára. Tehát semmiféle mezőgazdasági kultúra sincs az elárasztásra szánt területen, amely nagyobb jövedelmet hozna messzemenően, mint éppen a fa. Eddig nem tudták azt, hogy 3*1 viszonylag vékony nyárfából lehet előállítani 1 tonna újságpapírt és ez az 1 tonna újságpapír nekünk 14—szer olcsóbban van, ha magunk csináljuk, mintha úgy hozzuk be. Ez adja a nagy jelentőségét az oknak a törekvéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy egyetemünkön tanítsák a papírgyártást. Kérem azt, hogy a B z ttság irányozzon elő gyakorlati osztályzatot az . rdőrendezéstan első részéből is. Az .erdő-rendezéstan első részében kell m gtanitanom a hallgatóságot az adott tényeknek a számbavételére és ha nincs gyakori ti jegy, akkor ezt a törekvésemet nem méltányolja a hallgatóság. Akkor táskarádióval sétál az erdőben és ezzel én mégsem érthetek egyet. Mégis törekednem kell arra, hogy a tervezési tárgyaknak a.fontossága elismertetést nyerjen a felsőoktatási reform 'során, mert ezt a Kormány és a Párt is évek óta hangoztatja., hogy elsősorban jól kell tervezni, hogy a végrehajtó munka jó legyen. Nem a végrehajtás közegeitől kell várni, hogy a hibás terveket majd'menetközben kijavítják, elsősorban a terveknek kell jóknak len- niök ahhoz, hogy a kivitelezés is megfelelő legyen. ^Tisztelt Bizottság, ha egy kissé szenvedeÍmes hangon szóltam, kérem Írják azt épp úgy terhemre, mint ahogy azt már amáskor is tették. N Szabó Gyulai Elnézést kérek, hogy nem éppen a parlamentáris formáját válaszottam a^hozzászólásnak, tudniillik van egy két dolog • amit a faipari mérnökképzéssel kapcsolatban szeretnék elmondani és gondolom Szabó professzor elvtárs fog majd reflektárlni azokra a dolgokra, amiket most itt elvetek. Elöljáróban ,en is meg szeretném emliteni azt, amit már mások is elmondtak, hogy ez az oktatási reform nagy jelentőségű, történelmi fontosságú dolog és ez a t.- nácsülés, ami most folyik, minden nagy szó történelmi jelentőségű tárgyalás és a felszólalásokból is" kiér- z°a°ot, es a felszólalások felelősségteljessége is arra mutatott, hogy iut lényegében a kommunizmus építőinek a tantervét állítjuk össze, -mert- 17 'i-
