Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1963.06.12. tanácsülés

- 10 ­talán még közvetett módon sem lehetet kötni semmi nálunk oktatott tárggyal. Nem követünk el hibát és nem lesz annak semmi következ­ménye, hogyha ezt az alapjaiban társadalomtudományi disciplinát nem kötjük biológiai vagy műszaki jellegű tárgyhoz. A Faipari Mérnöki Kar tervezetével kapcsolatban, az általá­nos elvek itt is ezek lennének, amelyeket mondtam azzal a különbség­gel, hogy a Politikai gazdaságtan itt a faipari üzemgazdaságtanhoz, mint szaktárgyhoz, a matematikához, mint alaptár yhoz és a faipari -automatikához' bizonyos vonatkozásban, mint szaktárgyhoz kapcsolódik. A filozófia, az e karon tanult alaptárgyak mellett a butorstilustan- hoz, bizonyos vonatkozásban a faipari automatikához is kapcsolódna, a tudományos szocializmusnál hasonlóképen direkt vagy közvetett kap­csolatok beépítése szükségtelen. / Ezek azok a problémák, amelyeket a tanszéken oktatott tárgyak­kal kapcsolatban mondta:- volna el. A következő probléma csoport a vi­tában felvetettekhez kapcs lódnék. Az egyik ilyen kérdés, nem tartok sorrendiséget, - a mikrobiológia fakult tiv vagy kötelező tárgyként való oktatása. Azt hiszem, nem helytelen az a véleményem, hogy az er- | béri megismerés előrehaladása az anyagi világnak egj egészen u j #szfé­ráját tárja, fel egyre rohamosabban, méghozzá a mikro ob jektsmok és^ a. mikrovilág szféráját, az élettelen tárgyak vonatkozásában és a mik­roorganizmusokat az élővilág vonatkozásáé an. Ál Lalaban az ^ a^ h^_,z u, ho^y a mikrofizika alapos ismerete nélkül ma már^ a mhhroj-izika ■_ __ válik érthetővé és tekintettel arra, hogy a na^ykiterjedesu, nagyono testi felépitettségü biológiai jelensé ek sem érthetők^meg alapos mikrobiológiai ismeretek nélkül. Szerintem, ha ezt^a^tárgyát fakul— tativ tára/yá redukálnánk, akkor elvágnánk a lehetőségéy annan, ^hogy a következe évtizedek és évszázadok számára a legnagyobb érdeklődés­re számottartó megismerési t rületre már most vezessük be a hallga­tót. A következő probléma az etika és esztétika oktatása. Ismerve azokat az erőket, amelyek e fakultativ tárgyakat oktatnák, azt kell mondanom, hogy kissé vigyáznunk kell a megterheléssel. Ha egyetemiün­kön a legfőbb cél a kommunista szakemberképzés, akkor azt kell mon­danom, hogy ismerve az erdőmérnök viszonylagos szabadságát az erdő­ben azt, hogy erkölcsi erejére és Ítéletére van bizva tulajdonképen az, hogy mit és hogyan végez, ajánlatos lenne, ha első időben mond­juk 5 éven át, csak'etikát oktatnánk az Erdőmérnöki Karon. Tagadha­tatlan, hogy az erdőnek, mint esztétikai tényezőnek a kulturált tár­sadalomban óriási jelentősége van és talán az sem tűnik majd. utópiá­nak, hogy század-ok múltán az erdő inkább esztétikai, mint gazdasági tényező. Ezért azt gofidolnám, hogy az erdőnek esztétikai vonatkozás­ban való oktatásával várjunk még egy kicsit. A kommunista szakember­képzés szempontjából jobb, ha mi az Erdőmérnöki Karon etikát okta­tunk, fakultativ^tárgyként. A Faipari Mérnöki Karon más a helyzet. Itt meg sokkal célszerűk, lenne az esztétika oktatása,-hiszen adva van egy olyan tárgy, mint pl. butorstilustan, és egyáltalán, az egész bútorgyártás és a faanyag felhasználása annyira esztétikai kér­déseket vet fel, gondoljunk pl. a modern butorformára és a~közizlés viszonyára, ennek elfogadtatására a mod.ern kor embere számára', arra az^idegenkedésre, amely tapasztalható volt évekkel ezelőtt, mind azt tesz indokolttá, hogy a Faipari Mérnöki Karon esztétikát oktas­sunk. A hallgatói elfoglaltsággal kapcsolatban szeretnék véle ménért nyilvánítani, megmondva, hogy nagy tisztelője vagyok Sébor professzor urnák, de e tekintetben nem tudok vele, 'egyetérteni. Hogy a hallgató elfoglaltsága az Egyetemen 36 óra és a termelésben pedig heti 4-8 óra,

Next

/
Thumbnails
Contents