Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1962.12.07. nyilvános egyetemavató tanácsülés

- 5 ­ni a KISZ-el. Nem gyámkodni akarunk a Kisz felett, hanem az idősebbek tapasztalataival segíteni^ ifjúsági szervezetünket felelősségteljes mun­kájában. További feladatúul:, hogy állandóan javítsuk és emeljük a vezetés színvonalát. Az uj egyetemi szervezeti forma lehetőséget ad, hogy a Ka­rok önállóságának megteremtésével az elvi irányitó munkát jobbá tegyük, és hatékonyabban segíthessük és ellenőrizhessük a tanszékek és szerve­zeti egységek oktató nevelő és kutató munkáját. Elsősorban tovább kell növelni tanszékvezetőink felelősségét a rájuk bizott tanszéki dolgozók szakmai, politikai nevelésében. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben csök­kenjen az oktatókra háruló adminisztrációs munka, hogy idejüket elsősor. ban az oktató-nevelő és tudományos kutató munkára, fordíthassák. Intézményünk vezetői, oktatói az előzőkben vázolt és az egyetemi munka jellegéből adódó egyéb feladatok megoldásában nem nélkülözhetik az egyetemi pártszervezet és az egyéb tömegszervezetek segítségét. Egyetemünk uj vezetősége a jövőben is ezen az utón kiván járni, támasz­kodni kiván segítő munkájukra és eredményes működésükhöz a szükséges feltételeket továbbra is messzemenően biztosítani kivánja. Külön kieme­lem itt, hogy eddigi eredményeink döntő forrása is a pártszervezet és az állami vezetés jó kapcsolata szilárd elvi egysége volt. Engedjék meg, hogy itt az Erdészeti és Faipari Egyetem mai nyil­vános tanácsülésén mondjak köszönetét az Egyetem nevében dr. Haracsi Lajos tanszékvezető egyetemi tanárnak a mi nagyon szeretett kedves La­jos bácsinknak azért az önzetlen, áldozatos, fáradtságot nem ismerő, példamutató munkásságáért, amit az Egyetem vezetésében több mint egy évtizeden keresztül kifejtett. Dr.Haracsi Lajosnak elismerdsreméltó érdemei vannak abban, hogy Egyetemünk ilyen szépen fejlődött és telje­síteni tudja nemes hivatását. Elsősorban az 0 érdeme, hogy felsőokta­tási intézményünkben az utóbbi években a kutató munka fellendült. Nem kisebbek az érdemei ifjúságunk nevelése terén. Minden alkalmat megra­gadott és megragad, hogy hallgatóinkkal megismertesse szakmánk szépsé­geit, de nehézségeit is, beléjük oltsa a szakmai hivatástudatot, a szak­ma szeretetét, megbecsülését és személyes példamutatásával nevelje a rábízott ifjúságot a rendszeres, kitartó munkára. Kedves Lajos bácsi! Mi fiatalabb oktatók, nevelők akikre az egye­tem vezetésével járó súlyos felelősség hárul, arra kérünk, hogy tudá­soddal, sok tapasztalatoddal és életbölcsességeddel feladatain!: ellátá­sában továbbra is legyél a segítségünkre. Kedves Elvtársak! Most pedig ezen a helyen és ezzel az alkalommal is köszönöm Pár­tunknak, Kormányunknál: azt a bizalmat, amellyel kitüntetett bennünket, amikor elhatározta, hogy az Erdőmérnöki Főiskola ezentúl Erdészeti és Faipari Egyetem névvel működjék. Mi ezért a bizalomért már évek óta cél­tudatosan, következetesen munkálkodtunk, elsősorban politikai és szak­jai képzettségünk állandó fokozásával, oktató-, nevelő- és kutató mun­kánk színvonalának folyamatos emelésével, az Önálló faipari mérnökkép­zés megkezdésével és felfejlesztésével. Nagy örömünkre van, hogy munkánk megértésre és elismerésre talált. Tisztában vagyunk azonban valamennyien azzal, hogy nem elégedhetünk meg az eddigi eredményeinkkel, hogy a követelmények tovább fokozódnál: irán­tunk, hogy egyetemünk becsületéért még inkább helyt kell állnunk. De ez egyszersmind lelkesit is minket, és'mindannyiunk nevében megígérem, hogy akik biztak és biznak bennünk, azoknak nem fogunk csalódást okozni.

Next

/
Thumbnails
Contents