Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1965.10.27. tanácsülés

- 4 Nálunk most a másod, harmad éven több a lemaradó hallgató, mint az első éven. Szükség lenne egy ilyen rosta-vizsgára azért, hogy ne felsőbb éven ébredjünk arra, hogy nem megfelelő alanyokkal vesződünk.

Szó volt a KISZ szervezet munkájának értékeléséről. A KISZ Szervezet sok negatívummal rendelkezik. Egyetértek Pintér elvtárssal, hogyha valahol valamilyen szervezet felé kritikát gyakorolnak, az nem negativ jelenség, - az pozitív jelenségként értékelendő. A kritikát gyakorló szervezet törődik a birált szervezettel és szeretné, ha az jobb lenne. Javasolom tehát, hogy ezt az értékelést,-ha eddig a KISZ nem végezte volna el - akkor most végezze el a Marxizmus—leninizmus bevonásával, ^zek a levont következtetések legyenek iránymutatók a KISZ Szervezet jövőbeni működésére vonatkozóan.

Magam is érzem azt, hogy a tudományos fokozatot elóa?t oktatók ideológiai továbbképzésé egyetemünkön nincs megoldva. Szükséges, hogy akik most nem járnak szemináriumra, alaposabban és mélyebben tárgyalják meg azokat a kérdéseket, amelyek a mi ideológiai tudásunk elmélyítéséhez szükségesek.

Neaky Ernő: Én is megköszönöm Pintér elvtársnak ezt az elemző és igen mélyreható tájékoztatóját. Az irányelvek leszögezi, hogy a környezet neveli az embert és ez igaz is. Éppen ezért az a bizonyos átmeneti korszak, amelynek az ellentmondásait Pintér elvtárs nagyon részletesen kifejtette, rányomja bélyegét a mi ifjúságunkra is. Én nagyon jól isiaerem fiataljainkat, elég sokszor elbeszélgetek velük és látom azt, amit ez a statisztika ki is mutatott, hogy jórészük és talán túlnyomó részük már ott tart,hogy materialistának mondhatja magát. Ezt Pintér elvtárs 50 %-ra teszi.

A 35 /*-ot pedig, amely még nem mondja ma^át annak, alaposan meg lehet nevelni, hogy mire az öt óv tanulmányi idő eltelik, ő is azzá váljék.

A hallgatóság nagyobb része 10 hónapot itt tölt el az évből, azonban a nyári két hónapot nem itt éli le. Ezért hivatkoztam a környezetre. Vagyis ellentétes viszonyok között él a 12 hónap alatt.

Hallgatóink jó része otthon még vallásos hangulatban él, amikor hazamegy és ezért a hallgatóban bizonytalanság keletkezik. Elfogadja a szocializmust, ahogyan mindnyájan el is fogadjuk,sőt képes érte harcolni is, azonban a környezet hatására bizonytalanná válik, meggyőződésében meginog. Igen nehéz a nevelése és csak az őszinte felvilágosító munka segíthet. Legyünk sokat a hallgatók között, őszintén tárjuk fel a problémákat és adjunk választ azokra a kérdésekre, amelyek megzavarják.

Nem akarok most sokáig foglalkozni e dolgokkal, hanem én is kérem azt, hogy megkapjuk Pinter elvtárs által összeállított anyagot. - Megemlítem, hogy idő kell mindehhez. Én 1956-ig minden héten meg-meg jelentem a kollégiumban, tartottam a hallgatókkal megbeszélést, irodalmi estet, zenei estet, volt időm - most nincs. Sajnos nincs belekalkulálva a nevelési idő a tanszéki létszámba. Márpedig erre is idő kell.

Ha az ember néha mégis eljut a kollégiumba, legtöbbször elmegy a kedve a látogatástól, a hallgatóság szobaiban tapasztalt rendetlenség miatt. Legtöbbször nem találja a hallgatókat otthon. Tehát a kollégiumi élet megjavítását és az ott folyó nevelőmunkát tartom a legközpontibb kérdésnek, amely felé mindnyájunknak fordulnunk kell.