Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961

1961.02.24. tanácsülés

- 7 ­Képtelsneík arra, hogy önállóan jussanak el egy-egy eredményre. Itt logiKus gondolkodás ^hiányáról van szó. Megítélésem szerint ez is elsősorban a mi hibánk, mert nem neveltünk ilyen irányban. Engedjék meg, nogy felvessem, hány oktatónk szólott e szemeszter során önál- o politikai velemenyerol a hallgatok előtt. Azt hiszem erre igen kévés pexda voK. Ugyanakkor a nyilvános fegyelmi tárgyalás megmu­tatta azt is, hogy ^vannak hallgatók, akik eljutottak önálló követ- keztetesek levonásara,^és számukra nem a legkedvezőbb következteté­sek le/onasara. Ha első eves hallgatóról van szó, akkor ez arra en­ged ^következtetni, mint pl. Bolla Sándor esetében, hogy nem önma­gától jutott el a selmeci hagyományok általa értelmezett folytatá- kapcsolatos következtetésekre. Hanem ezekre a következteté- őt masok nevelték, -^mi annyit jelent, hogy az első évfolyam legnagyszerűbb eszmei adottságokkal és ideológiai vonatkozá- érkezett erre a főiskolára. Es ha mi nem teszünk eleget en­sával sekre nem a sokkal nek a közvetítő szerepnek, akkor hallgatóink rövid idő alatt egy­részt folytatják azt a szemléletet, amivel ide jöttek, hanem majd hasonló szemléletet alakítanak ki, mint másodévesek a beérkező el­ső évfolyamra.^Felső évfolyamaink nem eléggé edzettek ahhoz, hogy ennek az első évfolyamnak egy néhány ilyen alakját és a terjedő szel­lemi világnézeti arculatát helyes irányban befolyásolják, ha ennek a felsőbb évfolyamok nem tudtak eleget tenni, mi is elhanyagoltuk ezt, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek. Helyesnek tartanám, ha a Főiskola Tanácsa konkrét határoza­tokat hozna arravonatkozóan, hogy mikép javítsuk meg a hallgatókkal való foglalkozás módszereit, miként kapcsoljuk be oktatóink töme­gét a hallgatókkal való foglalkozásba. Ez nemcsak Párt és KISZ feladat, ez a tanári testület feladata. A következő probléma, hogy a kibocsátott hallgatóinkról nem tudjuk, hogy a gyakorlatban hogyan állták meg a helyüket. Helyes­nek tartanám, ha a Főiskola esetenként legkiválóbb végzős hallga­tóival találkozást szerveztetni itt tanuló hallgatóival. Persze^eze­ket az embereket meg kellene válogatni. Ck elmondták a találkozó alkalmával, hogyan kell élni és dolgozni a munkahelyeken. Felvetném azt a gondolatot is, hogy a Főiskolán folyó nevelő munka kollégiumon kívül elhelyezettek vonatkozásában is volna né­hány tennivalónk. Végül a marxizmus tárgyainak oktatásával kapcsolatban volna néhány mondanivalóm. Öt éven keresztül folyik itt a marxizmus kü­lönböző alkotórészeinek tanítása és hallgatóink kielégítő eredmé­nyeket érnek el, nagyszerűen tudjak elmondani a marxizmus különbö­ző tételeit. Jól ismerik a marxizmus betűit, de nem tudjuk, ho^y ebek az emberek milyen világszemléletet, milyen ideológiai világ­szemléletet vallanak. El kell érnünk, hogy politikai tartalmat^ad­junk a jegynek. Ha elégségesre ismeri a marxizmust, legalább elég­séges legyen a viszonya a társadalmi haladas ügyéhez, na jól vagy jelesen tudja a marxizmust, akkor jól vagy jelesen vegye ki a részét ebből a nagy társadalmi folyamatból. Ez a nevelomunka lényégé. Végül helyesnek tartanám - sűrűbben megtartott tanácsülések psetén - ha egy önálló tanácsülés tárgyaként szerepelne a^Foisxola levelő munkájának kérdése, a nevelés módszertani vonatkozásai, ta­pasztalatai, esetleg úgy, hogy más felsooktatasi, loleg agr^r^els pktatási intézménnyel folytatott tapasztalatcserét szerveznénk, ne­velési kérdésekben. Dr.Somkuti elemér: Engedélyt kerek nem átfogóan néhány megjegyzést fűzzek rozati javaslatot terjesszek a Tanács jövő teendőkre nézve. arra, hogy ne egyenként, ha- a hozzászólásokhoz és hatá- elé, a napirenddel kapcsolatos

Next

/
Thumbnails
Contents