Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.02.24. tanácsülés
- 3 Például határozatot hozott arra nézve, hogy javasolja az állami vezetésnek a vallásos nézetek elleni harc elősegitése érdekében, hogy kéthetenként 2 órás előadások keretében a Marxista tanszék oktatói ismertessék a vallás keletkezésével és fejlődésével kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ezt a kérdést hallgatóságunk, de maga a KISZ vezetése is főleg olyan szempontból vizsgálta, hogy ez további megterhelést jelent hallgatóinknak. Nem vette számításba, hogy az ilyen ismeretek széleskörű elterjedése nemcsak aktuális, de nagyon szükséges is. Emi - att azután a Bizottság ezen javaslatát nem lehetett valósággá érlelni. Ugyanakkor^megállapítható, hogy hallgatóságunk az általa választott oktatási formákon sem vesz aktivan részt* Megemlítem például, hogy az Erdőmérnöki Főiskola és a TIT. rendezésében folyó Soproni °zabade- gyetem kéthetenként megtartásra kerülő, változatos témájú, magas színvonalú előadásain sem találkozunk hallgatóságunkkal, holott több, mint százan ezt az oktatási formát választották továbbképzésükre. Nem tapasztalható, hogy a feladatokat nem teljesítő hallgatókkal szemben érvényesítenék a számonkérést. A diákköri munkát illetően meg kivánora jegyezni, hogy az áprilisi diákköri konferenciára ezideig beérkezett dolgozatok témáiból azt az elszomorító következtetést lehet levonni, hogy különösen a biológiai tárgyak kiszorulóban vannak. Feltűnően magas a faipari témák száma. Mindez azt mutatja, hogy a KISZ még nem rendelkezik kellő tapasztalatokkal a diákköri munka önálló vezetésére, illetve irányítására vonatkozóan, ezért sürgősen segítenünk kell őt ebben a munkájában. A társadalmi tulajdon védelme és óvása hallgatóink magatartását illetően még sok kívánnivalót hagy maga után. Ez különösen megmutatkozik ott, ahol államunk támogatása lehetővé tette az előadótermek, folyosók, gyakorlóhelyiségek teljes fílújitását. Egyes hallgatók megfeledkezve magukról rongálják a felszerelést, a bútorokat, ami szükségessé teszi, hogyha kell, adminisztrativ intézkedésekkel is, de gátat vessünk az ilyen és hasonló gyakorlatnak. Hallgatóink politikai tájékozottságát illetően megállapítható, hogy az aktuális politikai eseményekkel rendszerint csak akkor ismerkednek meg, ha azokról előadások keretében, vagy gyűléseken hallanak. Viszonylag kevesen vannak, akik rendszeresen olvassák a sajtót, - Másrészt megállapítható, hogy hallgatóink jelentős része a politikai ismereteket is úgy tekinti, mint a vizsgára való felkészülés szempontjából szükséges ismereteket. Sokan nem ébredtek még tudatára annak, hogy jellemük, világnézetük kialakításához a társadalmi élet különböző jelenségeinek nemcsak észlelése, hanem elemzése is szükséges. Ennek egyik okát abban találhatjuk, hogy oktatóink rendszerint nem fordítanak időt arra, hogy egy-egy aktuális politikai esemény idején öt, maximum tiz percet fordítanának arra, hogy ezekben a kérdésekben véleményüket nyilvánítsák és a hallgatókat ezeknek a tanulmányozására felhívják. Javasolom, hogy a jövőben szervezett formában tegyük lehetővé hallgatóinknak ilyen irányú tájékoztatását^is. Ezzel együtt kívánatos, hogy jelentősen több időt fordítsunk a jövőben hallgatóink logikus gondolkodásának a fejlesztésére mind a gyakorlatokon, mind pedig a vizsgákon. Hallgatóink rendszerint nehezen fejezik ki gondolataikat, és szinte képtelenek arra, hogy önállóan jussanak el egy-egy eredményre. Mindez különösen kidomborodik az Üzemszervezéstan vizsgákon, ahol
