Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961

1961.02.24. tanácsülés

- 26 ­Drlüemky E^,nő: Csatlakozom Szabó professzor által elmondottak­hoz. Mi nem kérünk egyebet és semmi mást, minthogy ha egy költségve­tést elkészit az ember, azt visszakapja úgy, hogy ezeknek a kivéte­lével jóváhagyom, vagy nem hagyom jóvá. Ekkor tud az ember egy évre előre tervezni, itt pedig sajnos ez a helyzet nincs. Énnekem is nagy zavarokat okoz ez a gazdálkodás, nem is szólva a botanikus kertről, ahol időszaki munkák vannak és sohasem tudom, hogy van-e pénz, vagy nincsen és hasonlóképpen a tanszéki kutató vagy felszerelő munkáuan. Csak ennyit, nem pénzösszeget, hogy a tanszék mennyit kap, hanem hogy egy költségvetés, amit én megcsináltam felelősségem teljes tuda­tában azt én visszakapjam, kihúzom belőle amit nem tudok telje siteni, de ezeket a fentieket jóváhagyom és azon a kereten belül tudok egy évre előre nézni, hogy ez meglesz vagy nem lesz, tudok-e beállítani munkást vagy nem tudok. Mert igy rengeteg idő megy ezl azzal, hogy az meber töpreng, hogy most van-e pénz, utána jár, és nem tudja a tanszék tervezett munkáit ellátni. Pintér Ferenc: kritikus szemmel néztem az itteni pénzgazdálko­dást és már tettem is rá észrevételt itt a plémum előtt. Hangulyozni kivánom, hogy formai dolgokra értem, értettem én ezt akkor is, nem pedig tartalmi vonatkozásra. Szeretném, ha a Főiskola Tanácsa az itt elmondandókat nem úgy fogná fel, mint destrukciót, hiszen arról aha- tározatüil, mely itt megszületett ezzel kapcsolatban, tudomásom nem volt. Egyet azonban szeretnék megjegyezxii. A tanszékek gazdasági kér­dései, gazdasági önállóságának problémái nagyon sok tényezőből te­védnek össze. Talán mindenekelőtt abból, hogy ma tanszékeink önálló oktatási egységek, és tán minden bizonnyal idővel önálló kutatási egységek is lesznek és ebből fakadóan minden bizonnyal idővel önálló gazdasági egységek is lesznek. A fejlődés távlatát tekintse, nemcsak népgazdasági vonatkozás­ban, hanem más egyéb vonatkozásban is ez a demokratizálódási folya­mat szükségszerűen végbe fog menni. Hogy 5 vagy lo év múlva, az most itt nem érdekes. Akkor ennek alapján újra csak meg kell nézni, hogy vájjon helyes-e az most, hogy ilyen központi kezelésben van a pénz­összeg. Megmondom őszintén, hogy itt a formai kérdés teljesen a tar­talmi problémából kell, hogy kiinduljon. Ha a Főiskola igazgatója, aki végső soron felelős itt a Főiskola pénzének kezeléséért úgy lát­ja, hogy a beruházások,az egész pénzgazdálkodásnak az a célja, mint pl. most a billegium, vagy a kollégiumi konyha vagy az egész épület- felujitás, hogy ezek a tartalmi, legfontosabb dolgok ezt a formát követelik meg, akkor ezt kell megtartani. És én ez ellen egy árva szót sem szólok. Annyiban egyetértek a felvetésekkel, hogy ez a cent­ralizálás, ez a pénzkezelési forma nem zárhatja ki a demokratizmust, és ahogy az eredményekből kitűnik eddig sem zárta ki, mert - amiről most kaptam először átfogó képet - megkapja minden tanszék amire szük­sége van. Megfontolandó, hogy a jövőben a pénzösszegek centralizált kezelésének formája fenntartása esetén ezeket az úgynevezett alsó i- gényeket, javaslatokat vegyük figyelembe. Én a magam tanszékére csak azt mondhatom, hogy mindaz, amit kértem, azt megkaptam. Befejezésül aunyit szeretnék monda i, hogy miután látom, hogy milyen beruházások és milyen nagyfokú agyagi, gazdasági fejlődés ment végbe és alapvető tartalmi kérdéseket eleget tett, lehet, hogy 24

Next

/
Thumbnails
Contents