Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.02.24. tanácsülés
- 2o satban megtanulja és nem fordulhatna elő olyan eset, hogy diploma- védéskor a hallgató Micsurinnak a nevével kapcsolatban úgy válaszol a kérdésre: "Ha jól emlékszem a középiskolában ezt tanultuk róla." ügy érzem ez szegénységi bizonyitván Főiskolánkról és mi nem tűrhetjük meg, hogy 1961-ben hasonló válaszokta kapjunk ilyen kérdésre. Egyetértek azokkal a felvetésekkel, hogy örökléstan és nemesi- téstan, mint erdészeti tárgy nem alap-, hanem alkalmazott tárgyként szerepeljen és ezt az Erdőtelepitéstani tanszék vegye át, tekintve, hogy ott nemesitést úgyis oktatnak, tehát kézenfekvő, hogy ennek a tárgynak a helye ott van. Er.Haracsi Lajos: Jól ismerem a tárgy profilját, sokat fogal- koztam vele. ElőadtanTaz Erdőműveléstant, amellyel kapcsolatban felmerültek bizonyos vonatkozások. Az erdészeti növénytanon alapszik nagyon sok tárgy, igy a Fatechnológia, Erdőhasználattan, Erdőtelepi- téstan, Erdőmüveléstan, E dővédelemtau, és a többi. Alapozó tantárgyak vannak a növénytani Tanszék kezéuen. Hogy milyen neveken soroljuk fel az egyes tudományágakat, szerintem nem érdekes. Véleményem szerint jelentőséggel bir a tartalmi rész, amelyről Magyar és Som- kuti elvtársak beszéltek. Igazat adok a felszólalóknak, hogy az erdészeti nemesités a Telepítéstanhoz tartozzék és hozzákapcsoljuk az örökléstant. A lényeges az, hogy a növénytanhoz hozzátartozik az általános növénytan, a növényélettan, a növényrendszertan, a dendrolo- gia és a növényföldrajz is. Ez mind növénytani és nem erdőmüvelés- tani tárgya. A dendrológia nem egyenlő azzal, amit az Erdőművelés- tanban a fákról előadunk. Ha kezünkbe vesszük Kiss Lászlónak és Van- csura Rudolfnak a könyvét / az egyik a fenyőknek, a másik a lombfáknak a dendrológiája/ és azokról az előadásokról készült jegyzetet, amelyeket az Erdőműveléstanban én elmondtam, mindjárt látjuk, hogy a kettő nem azonos. Kern beszélhetek az E-dőmüveléstanban a fának a terméséről, levelének szerkezetéről, morfológiai ismeretekről, amikor nekem ökológiai, erdőtipológiai és termelőképesség szempontjából kell a fákkal foglalkoznom. A morfológiai alapokat meg kell adni valahol. Egyetlen erdőmüveléstan sem foglalkozik morfológiával. Lehet azon vitatkozni, hogy mint külön tárgyat melyik tanszék adja elő. Ugyanígy vagyok a növényföldrajzzal. A növényföldrajz nemcsak a fás növények földrajza, márpedig az erdőműveléstanban a fás növények növényföldrajzával foglalkozunk. Helyesebben nem is a földrajzával, hanem a fitoeönológiai vizsgálatával foglalkozik az ember. Valahol meg kell kapni a hallgatónak a növényföldrajz alapjait. Ezt az Erdőművelés tanban, abban a tantárgyban előadni nem lehet. Ahogy a biokémiát nem lhet összekeverni a növényélettannal és forditva, vagy akár a szerves kémiára is vonatkozik e?, ahogy vanaegy szerves kémiai, a- hol elő kell adni a szerves kémia alapjait, mert erre tud felépülni a növényélettan, meg a biokémia, éppen úgy az Erdőmüveiéstanban a fának az erdőművelési tulajdonságai, ökológiája, társulása, nem é- pülhet fel másra, mint a dendrológiára és a növényföldrajzra. Ezt külön kell előadni, függetlenül a többi tárgytól. A szaktárgyak e- zekre épülnek fel. Dr.Magyar János: Én nem azt állítottam,hogy a dendrológiát nem kell el <5 adni. Azt sem mondtam, hogy az az Erdőművelés tannak nevezett tárgyba beolvasztandó. Gondolatomat a következő tényre alapitom. A Tudományegyetemen a Növénytani Tanszék valóban taníthat minden olyan tárgyat, amit itten általános növénytan, növényélettan, növényrend-