Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961

1961.02.24. tanácsülés

-33 ­egy segitséget maga mellé. És akkor valósítsuk meg azt az éveken át mindenki által helyesnek tartott goldolatot, hogy év közben is, leglabb negyedévenként egyszer-egyszer, nemcsak tudományos ülésszak keretéuen, haneA ilyen belső kisebb viták keretében belső vitaülé­seket tartsunk, bizonyos kutató témákkal kapcsolatban. Ezek szak­mai vonatkozásokon keresztül, amelykekért a mi kollégiánk mind lel­kesednek, a világnézeti kérdéseknek a tisztázódására, a marxizmus- leninizmus ismereteinek, a dialektikus materializmus és a materi­alista dialektikának, mint módszernek a kutató munkában való alkal­mazása szempoxxt jából is. jelentős dolgok. Dr.Szendrey István: Haracsi elvtárs igen helyesen emelte ki a- zokat a hiányosságokat, amelyek a Főiskola kutató munkáját hátrál­tatják. Itt szó volt az oktató hiányról, uj tanszékek felszerelés­hiányáról, stb. Ki szeretném egésziteni még egy hiányossággal, a- miről gyakran megfeledkezünk, éspedig a kutatáshoz idő is szükséges. A magam esetéből indulok ki. Mielőtt kineveztek tanszékvezetőnek, elgondoltam, hogyan fogaom a tanszéki kutatómunkát megszervezni. És most az a helyzet, hogy már hetek óta nem jutok be a laboratórium­ba. Véleményem szerint ott a hiba, hogy az oktató munkán felüli munkák nincsenek egyenletesen elosztva a tanszékvezetők között. Helyes az, hogy a fiatalok többet vállaljanak, mint az idősebbek, de figyelembe kell venni azt, hogy egy újonnan kinevezett tanszék- vezető a kinevezése után kevesebbet tud produkálni, mint azelőtt tu­dományos vonalon, ez esetleg egyeseket harapós megjegyzések kiváltá­sára ingerel. Én igen helyesnek tartom az állami vezeténsek azt az intézkedését, amellyel lemérte az oktató- nevelőmunkán felüli el­foglaltságot, és kérem, hogy igazságosan ossza el a terheket a tan­székvezetők között. Pr.Somkuti Elemér: A kutató munkáról szóló jelentést, az itt elhangzottakkal kiegészítve jónak tartom és elfogadásra javasolom. Egy megjegyzést szeretnék hozzáfűzni azzal kapcsolatban, hogy a ku­tatás eredméxiyeit hogyan vigyük át a gyakorlatba. Én egyetértek Sé- bor elvtárssal - Pankotai elvtárssal szemben - hogy a jegyzetek ne tartalmazzanak nem kiforrott vagy olyan problémákat, amelyeket az elmélet vagy a gyakorlat még mégcáfolhat. Ilyen kérdésemnek az elő­adások, gyakorlatok során való megtárgyalására jegyzet nélkül is le­hetőségünk van. A kutatás eredményeit folyóiratokban hozzuk nyilvá­nosságra, mert várnunk kell, hogy a gyakorlat ellenőrizze és vitas­sa meg. Szeretném fel.etni, nem tudom ide illik-e, hogy nem lett voib- na-e jó ebben a beszámolóban foglalkozni a külföldi kapcsolatok prob lémájával, hiszen elég kiterjedt kapcsolataink vannak egyes országok intézményei vei, kutatóival, hiszen ezekből feltétlen hasznunk van kutató munkánkban is. Talán nem ártana erről még héhány szót pótló­lag kiegészítésként közölni. Nekünk a felsőoktatási reform irányelvei értelmében különösen nagy feladataink vannak a gyakorlati élethez való közelebbjutás te­rületén. Főleg a Tanulmányi Erdőgazdaság területén, amely nemcsak lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók gyakorlati képzését megold­juk, hanem arra is, hogy bizonyos mértékig ott kutatásodat végezzünk

Next

/
Thumbnails
Contents