Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
8 fc.» .1*1 I « / * I / « -Ivek nem 5 vagy lo évre szólnak, hiszen «covetkezctes megvalósításuk is legalább 10 évet igénybe vesz. Ha csak arról lenne szó, hogy a pillanatnyi igényeket elégítsék ki ezek az i- ranyelvek, akkor azt hiszem 5 év múlva kidolgozhatnánk egy újabbat. Tehat az irányelveknek az a feladata, hogy a népgazdaság pillanatnyi szükséglété, szakember szükséglete kielégítése mellett nemcsak az épü- .5 szocialista társadalom, hanem a felépült szocialista társadalom i— gonyeit is kielagitse. Snnek persze következményei is vannak. Arról van szó, hogy az irányelvek mondatainak, téziseinek megállapitása nagyon sok, itten még nam látható, még részleteiben nem kikristályosodott tennivalót tartalmaz* Én éppen ezért azt hiszem, hogy nem lehat es nem helyes az irányelveket, mint örökéletü és megváltoztathatatlan dogmát tekinteni és felfogni, hanem éppen a megvaloaitása 3orán, 5, 6 vagy 10 év múlva j ;lantkező problémák fogják realizálni, precizzé tenni azokat a,gondolatokat, amelyek első pillanatban esetleg még homályosnak tünnek.hn azt hiszem, ilyen közelítésben lehetne megérteni azokat az aggályokat, amelyeket az irányelvekkel kapcsolatban eppen Szabó pro- ' fasazor elvtárs vetett fel. Ami a gyakorlatok kérdéseit illeti, nagyon pozitív vonása az irányelveket k, hogy az oktatás, az iskola minden fokának, minen elméleti fokának megfelelő gyakorlatot is ad. Nemcsak arról van szó,hogy az alsófokú oktatást és a középfokú oktatást, valamint a felsőfokú oktatást áthatja a gyakorlat, hanem araiht különbség van az oktatás fokai között, ugyanúgy automatikusan különbség van a gyakorlat fokai között is. Éppen azért tartom helyesnek az oktatás irányelveit, mert minden oktatási fok mellé, a n íki megfelelő, az őt praktizáló gyakorlati formákat állitja be. A következő gondolat, arait felvetnék, az a logika, az a dialektika, ami az irányelvekből kitűnik, "zakeraberképzésről van szó. Azonban a szakemberképzés és a szakemberek nem minden vonatkozásban és nem u- gyanúgy értendők. A szakközépiskolák feladata, úgy, aho^y azt az irányelvek mondják, a termelés végreh jtóinak, a termelést végrehajtó szakembereknek a képzése. Az s^yetemk és főiskolák szakemberképzésének a célja a termelés irányítását végző szakembereknek a képzése. Tehát egyrészt a termelés végrehajtásának a szférájáról van szó, a munkafolyamatot végrehajtók szakképzettségéről, és a termelés irányításának szférájáról s a termelést irányítók szakképzettségéről. Szakember szakember, de vagy a termelés irányitcás, Yasy a termelés végrehajtás szférájában, A következő probléma, amely egy igen jóindulatú felvetés volt éppen dr.Sébor professzor felszólalásában, hogy utópia-e a sokirányú képzés, lehet-e mindenkiből tudós. Nagyon egyetértek azzal a megállapítássál, hogy mindenkiből tudós nem lehet, de - én ugyan nem túlságosan sokat értek a pszihológiához - tudom, hogy az emberek életpályájának a kialakításában, hivatásának a kialakításában nagyon sokban közrejátszik a hajlam, és bizonyos velük született tulajdonság. De azért is tagadhatatlan az, hogy minden hajlam megvalósulását, realizálását, feltételét a társadalmi körülmények szabják meg. Minden idők történelmének, minden kor emberének az életére érvényes megállapítás ez. itt inkább arról van szó, amit dr.Somkuti elvtárs vetett fel a referátumában, hogy az agyén sokoldalá kibontakozásának korszaka, amelyben végülis következetesen érvényesülni tudnak a közoktatás reformjának irányelvei, a kommunizmus korának a reformja. És ha a szocializmus a kommunizmus el~ ső fázisa, akkor annyiban, amennyiben alsó fázisa, de kommunizmus fázis, érvényesülnek az egyén sokoldalú kibontakozásának konkrét társadalmi lehetőségei is. Nem célunk mindenkiből tudóst nevelni, de cél, hogy a társadalom minden egyes emberét a kommunizmus építőjévé neveljük, És az, hogy építőjévé neveljük, az n m pusztán gyakorlati feladat, ez n m pusztán termelői faladat. .«?
