Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.28. tanácsülés

- d

Kalgazdaeágtani gyakorlat egyél'' alán nincs is‘beiktatva. Az elméleti oktatás is inkább jelképes maradt és v. v-- .dgazdasigtan.rovására fennmaradt néhány órára szorítkozott csupán.

A magyar vadállomány, különösen nagyvad /elsősorban a szarvas és a dámvad - / ma már világhírnévre tett szert, amit a külföldről hazánkba járó vadászok évente több száz főnyi sora és a nemzetközi vadászati kiálitésokon elért kimagasló eredményeink bizonyítanak legjobban, á vadászati lehetőségeink iránt megnyilvánuló külföldi érdeklődés azonban nem csupán vadállományunk minőségének elt

ismerését, hanem vadászati kultúráink megbecsüléséi is jelenti.

Ugyanekkor nagyvadállományunk fenntartása, minősége fokozása^az erdő,

és a vadállomány közötti egyensúlyi állapot kialakítás.:, az erdőgazdasági vadkárok megelőzése és elkéri'ás- , skb, alapos, f e Iké szült- séget kíván é; felelőségtől jee srimká követ* 1 szakadó üktől,

Ezt ükre zik vissza sv C.E.F, vezetősége által kiadott idevonatkozó rendeletek, valamint az elmúlt év őszén minden erdőgazdaság

által összeállított és a f. év januárjában az O.E.E. vezetője él—

*

tel jóváhagyott távlati vadgazdálkodási fejlesztési tervek is.

Esek a tervek a táji sajátosságok figyelembevételével és s erdő- gazdasági célkitűzések szemelőttartáaával határozzál r w s. vad- g ídálkodás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, ezért ennek megfelelően elrendeli az erdők állapotát és a nagyvadállomány minőségét helyenként egyaránt veszélyeztető tulnépes és helytelen ivararánnyal jellemezhető vadállomány szabályozását és apasztását, de ugyanekkor elrendeli a vadállományról való fokozottabb gondoskodást is. A vadban szegény tájegységeken viszont a vadállomány mennyiségének emelését Írja elő.

A fentieket figyelembevéve kívánatos, hogy a nélkülözhetetlen és legfontosabb, vadgazdaségtani ismereteken kívül a Főiskola hall-