Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.28. tanácsülés

13

Hadd szóljak még néhány szót a kollektiv kádermunka kérdéséről. “aon a béren még i, en sok u tennivalónk és nem mondhatjuk el, hogy az eddigi kádérmünkónk kielágitettf volna a kollektiv kádermunka követelményeit« Különb en vonatkozik, ez & tanszékvezetőkre, akik eddi- nem megfeleljen végezték a hozzájuk tartozó fiatal tanársegédek, oktat litlkai áa erkölcsi nevelését* -rmok a munkának r. hiányoeaágaiból fakad az, hogy eok tanszéken nincs megfelelő káderut np-f»tlán biztosítva*

Igen fontos ée nagyjel'"-nt’s gU a kollektiv kádermunka a hallgatók esetébon is* * kádormunka feladatát képezd erkölcsi- politikai neveld munka csak ekkor oldható asm, t : Ív f 'li vizsgáktól kesd^d'en egéezen & diploma kiosztásáig a hallgatók nevelésében minden oktató réazt vonz, 6» a nevelést egységes szempontok szerint végzi*

bognár Deza iné; Megköszönöm a segítséget, amit a i'&nácB togjai jiozzáezóláaaikTóal rauiikinknoz adtak* ügy kérdést szeretnék kiragadni, mórt kénytelen vagyok «»omkuti eivtárssal vitába szállni« Véleménye«; azerint ugyanis az oktatók ellenforradalom alatti magatartására nemcsak származásuk és onyegi létük volt befolyással, hanem az 195ó-os ellenforradalmi zűrzavar, az azt m?gelózó ayilt revizionista támadás ás árulía, ée véleményem szerint pontosan az ideológiai képzettség hiánya követkéz« ben neaj tudták felmérni ée BSffeltlóSB értékelni az >11onfoTTSdilmt z irssvsr ftUtt s különböző nésetskat« űrre példaként elég, ha megemlítem, hogy a főiskolai ellenforradalmi hőaöngők logiiangosaubika denkovite órnő munkán azármszáaó én fizikai mókás volt, az anyagi létet illetően pedig elégséges utalni a Fáin óla egyse volt vesztéire*

állítom, h a főiskolai oktatók fejében as ellenforradalom bizonysa fokú zűrzavart okozott és helytelen volna arra hivatkozna, hogy ez a 15 éves politikai szemináriumokra járás után elképzelhetetlen« Véleményem szerint helytelen volna ezen emberek felett jaont, az ellenforradalom után több, mint J ívvel pálcát törni, hiozon az azóta eltolt idő óta munkájukkal in azt Igazolták, hogy az «11 .^forradalom leverése után a fejük gyorsan kitisztult* ^zért továbbra is fenntartom, ho y a fŐi«<olai oktatók fajéban az allen forradalom bizonyos fokú zűrzavart okozott és hogy ehnez nagyban hozzájárult politikai képzettségük hiánya. 3 annak ellenére, he y 15 éve járnak uyyan politikai azs.üinúriutaokra, mégis a2t javasolom, ho^y az ideológiai képesttségUk&t fokozni kell, künk válaaenryIlinknek kötelességünk, ehhez minden segítséget megadni*

tisztelt Tandes! Az 1917-es október szocialista forradalom győzelme után honin elvtúr», mint a azocia; izmiig építésének legnehezebb és leguesasadaltna.mbb feladatét jelölte meg a marxizmus «»z«éln»k az emberek tudatába való átültetését* ás pedig világosan mutatja, hogy főiskolánkon le a marxista nevelést állandóan napirenden kell tartani éa mint a főinkólánk legkomolyabb feladatát kell özem «lőtt tartanunk*

ä kollektív kódérmunkét nagyban elősegítené, ha a tanszékek vagy szervezeti egységek vezetői nem arra várnának, hogy minden esetben as állami vezet k vagy & pártezervezet Vezetői hívják fel a figyelmüket gy-egy ok cat o nevelésével kapcsolatos teendőkre, hanem ma ,uk jönnének hozzánk aeglteégért, ugyanis 5 évi itt tartózkodásom alatt egyszeres» fordult elő, hogy valamelyik tonnzéJt, vagy szervi»»« ti egység v^zet ’je azzal a kéréssel fordult volna hozzám, hogy egy-egy hozzá beosztott oktatóval vagy dolgozóval »gyes kérdésekben nehézségei vannak növelését illetően óe ezt segítsük megoldani« Hu ezt sikerül elérnünk, amihez én a tanazókve^ít k segítségét ezúton is kérem, akkor elmondhatjuk, hogy a kollektiv kádermunka a főiskolánkon valóbem jó«