Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.28. tanácsülés

- 7 az igazgató hatáskörébe tartozik. Kimondhatnánk azt, hogy a Vadgazdálkodástan tanára a mindenkori igazgató tanszékéhez tartozzék, de ez a megoldás, hogy adminisztrativ tekinxetben az Srdőmüveléstani tanszékhez, egyébként pedig az igazgatóhoz tartozzék, nem helyes, összehasonlíthatatlanul kevesebb elfoglaltsága lesz a Vadgazdálkodástan előadójának, mint a £ óiskola többi oktatójának, akiknek több tárggyal és több gyakorlattal kell az oktatómunkában részt venniök.

Már évekkel előbb kifejtettem, hogy nem vagyok hive a 30k tárgyas tanszékeknek, de éppen úgy nem helyeslem a csak egy tárgyas tanszékekre való törekvést sem. Mindkettő káros összehasonlításokra ad okot. Ha az Erdőműveléstani tanszéknek olyan vezetője lesz, aki igényt tart arra, hogy a Vadgazdálkodástant saját maga adja elő, akkor nem lesz szükség külön előadóra, igy docensi állásra sem.

Javasolom tehát, hogy várjuk meg, hogy az Erdőműveléstani tanszék tanszékvezetői állása betöltésre kerüljön és addig meghívott előadóval lássuk el az oktatást.

Magam sem tartom helyesnek a muflon elszaporitását erdeinkben.

A vadgazdálkodástan oktatásának fejlesztése egyébként szükséges és fontos, mert elsősorban a mi főiskolánk hivatott ennek a tárgynak az oktatására.

Végezetül örömömnek adok kifejezést é3 köszönetét mondok,^ amiért Bencze Lajo3 ezt a tervezetet elkészítette és a tanácsülés megvitatja.

Cziráki József? Azt akarom csak elmondani, hogy Csehszlovákiában a régi tanulmányi rend szerint heri 2 órás előadás és 2 óra gyakorlat volt egy félévben Vadgazdálkodástanból,

Sébor János: Szükséges és fontos a Vadgazdálkodástan oktatása, de vannak sokkal súlypontosabb tárgyak, amelyek kevesebb óraszámnál vannak dotálva, mint amennyire szükségük lenne, űzért kell revideálni a tanulmányi rendünket és olyan óraszámot biztosítani a Vadgazdálkodástannak, hogy mellette nem szabad háttérbe szorul- niok a műszaki tárgyaknak. A Vadgazdálkodást nem szabad túlzásba vinni, nehogy amit nehéz munkával elértünk és megteremtettünk, azt helytelen vadgazdálkodással tönkre tegyük. Véleményem szerint a 3 óra előadás a tárgynak elég, tehát úgy van jól, ahogy jelenleg van. A vadgazdálkodást olyan ember kezebe kell adnunk, aki amellett jó erdomüvelő is és meg tudja teremteni a helyes összhangot az erdőművelés és a vadgazdálkodás között.

Én sem helyeslem, hogy egy oktatónak csak a vadgazdálkodástan dolgával való foglalatoskodás legyen a feladata, mert ez a tárgy nem köt le egészen egy oktatót. Kizárólag az igazgató hatáskörébe utalni az illetőt szintén nem helyes, mert mindannyian az igazgató hatáskörébe tartozunk, de természetes, hogy a beosztottak elsősorban a tanszékvezet" hatáskörébe tartoznak.

Sallay Ferenc: A vadgazdálkodástan elméleti oktatásához nem kívánok' hozzászólni, csak a gyakorlati oktatással kapcsolatban szeretnék 1-2 dolgot elmondani. Sébor professzor elvtárs elmondta azt, amit én is el akartam mondani a helyes vadgazdálkodásról. Nekünk elsősorban az a feladatunk, hogy az erdőgazdálkodást fejlesz- szük. Az erdőmérnökök nagyrésze nem kap fegyvertartási engedélyt és a vadászatok alkalmával komoly gondot okoz, hogy alig vannak^ olyanok, akik érvényes vadászjeggyel rendelkeznek. Vadásztársaságba belépni szintén nem egyszerű doloj. Jelenleg csak az igazgatóknak, főmérnököknek és szakelőadóknak van fegyverük. Äzen a dolgon kellene változtatni és elérni, hogy nyugodtan kimehessenek az érdé-