Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
— 2 — Mindezekből kitűnik« hogy az iskolareformokra am azúrt van szükség, sert elavult as iakolnrends serünk« hanem elsősorban as árt« hogy aa eddig ólért eredmények követ kés toben szükségessé váló továbbfejlődés lehet "aógét oktat sónkban maximálison biztosíthassuk. Ás iskolákban« egyetemeken* faiskolákon folyó oktatást illet 'en nincs okunk saégvexBcesésre, os különösen nincs okunk, ha összehasonlítást teszünk a múlttal. Más dolog az« hogy bizonyos fokig nem lehetünk megelégedve a nevelf munkával« mellyel kapcsolatosan ismeretes, hegy viszoiylag elég sok probléma vor megoldásra* Bizonyos fokig agy lehetne a kérdést felvetni, hogy a társadalom gyorsütem:; fejlődése illetve várható fejlődése aszal a veszéllyel jár ma, ha iskolareformot nem valósítanánk meg, hogy iskolarendsserünk fejlődésének üteme elmaradna a követelraé- nyokt 1 és 5-lo óv múlva már nehézségekbe ütközne ennek az elmrad ásnak a pótlása* : indesekbkitűnik, hogy iskolarendeserünk nem rossz, hanem a fejlődés által diktált követelményekhez kell azt igazitanunk. Hozzá kell igazítanunk a társadalom fejlődésének üteméhez iskoláinkat is, Más szavakkal s gazdasági fejlődés igényli a műveltebb dolgozókat, műveltebb szakmunkásokat és ugyanakkor a társadalom műveltségének e- melkedése vissza Is hat a gazdasági élet fejlődésére, a maga eszközeivel is segíti gyorsítani a fejlődést. Az oktatási reform három alappillére sorrendben a következő* 1* Az iskola és az élet összekapcsolásai 2, Korszerű művelődési anyag biztosítása; 3. Szocialista emberek nevelése. Ami az anyag korszerűsítését, a szocialista emberek nevelése kérdést illeti, ez mint tudjuk, már az 5o-52*es tanévek óta egyik központi feladata valamennyi iskolánknak, faiskolánknak. Ami uj az oktat- ai reform téziseiben, as az iskola és az élet összekapcsolása. Bűnek gyakorlati megvalósítására vonatozó elgondolások. Azoknak a problémáknak, amelyekkel aa elmúlt időszakban az Iskolai műnk ban találkoztunk. a gyökere, hogy az Iskola bizonyos fokig elszakadt az élettől, vagyis, hogy az iskolai oktatás túlságosan elvont, túlságosan elméleti jellegű. Vannak, akik az iskolareformot úgy értelmezik a középiskolákra, az általános iskolákra vonatkozó ráesőt Illetően, hogy az emgkivm^a oldani a fiatalok elhelyezed 'si problémáit. Bér ez a megfogalmazás mm hibás, de ilyen formájában nem is helyes. Az iskola reformnak egyáltalán nem ez a kiindulása és nem ez a központi célja* Az iskola reform központi gondolata az, hopr a szocializmus építésére készítse fel a fiatalokat, sokoldalú képzésben részesítse a reformmal megjavított iskola az ott tanulókat* Bizonyos fokig elavultnak bizonyul a művelődési anyagnak humanista koncepciója, hagyományos humanista koncepciója, arait általában az általános műveltséggel szoktak azonosítani, Mi úgy tartjuk, hogy a humanista műveltséghez aa általános műveltségbe!! ismeretek megszerzésén túlmenően, a természettudományos ©leaek mellett a tamiléifjúságnak a technikai művelődés elegeit is el kell sajátítania. 3z a gondolat nem csupán a szocialista országokban merült fel, de bizonyos fokig Így gondolkozik a nyugati világ is ebben a kérdésben. Bz a központi kordás, az ifjúság sokoldalú képzése és nevelése, amelyben a tanulok képessé* f elnek és készségeinek ebben a vonatkozásban rmmkekósssé cinek a kife' esst és© is benne szerepel. Ha ezt a feladatát az iskola teljesített''
