Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
14 úgy raá3ik helyes törekvés az irányelvekben az. hogy a pedagógiai ea didaktikai képzésre nagy súlyt helyez a pedagógusképzésben, Dr,öebor elvtárs is szolt err 1 ás dr.Somkuti elvtárs is említette, hogy helyes nevelési m dszereket kell alkalmazni a pedagógus képzésben, miihez kapcsolódik az is, hogy amikor pedagógusnak vesznek valakit fel a Főiskolára, az egyetemre, akkor valóban a megfelelő szelekciót el kell végezni, I3z ésszerűen vonatkozik minden szakmára, és helyesnek tartanám, ha'az irányelvekbe bevennénk azt is, hogy az egyetemekre és főiskolákra vonatkozóan ne szüntessük meg a felviteli vizsgát. Itt tudjuk u- gyanis kiválogatni azokat az embereket, akiknek kedvük és képességük van az illető szakmához, .A másik fontos dolog az, hogy az egész oktatásunknak egy súlypontos kérdése az, hogy a gyakorlati életre kell nevelni a hallgatókat és a tanulókat, ezért már a középiskolák esetében, különösen persze a szakközépiskolák esetében,' nagy súlyt kell arra helyezni, hogy az ok- ) tat ók többségét olyan emberek al kossák, akik magjuk is dolgoztak a gyakorlatban, Ismerik a gyakorlati életet, és tudjak, hogyan kell közelebb hozni az oktatást a gyakorlati élethez. Sgyébí'ént véleményem szerint a középfokú oktatásnak ez a módszere, amit az irányelvek vázolnak, az, hogy a középiskolák, külön sen a szakközépiskolák minél inkább az él tre neveljenek, tehát a szakközép- . iskolából mindjárt kimen^enak az él; tbe, mig a gimnáziumok els~3orban egyetemi tanulmányokra készítsenek elő. De mivel egy 14-16 éves diákról, aki a középiskolába beiratkozik, még nem lehet megállapítani, hogy egyetemi tanulmányok végzésére alkalmas l?sz-e vagy sem, helyes az, hogy a felsőfokú technikum elvgzésével módja van megfelelő szakképzettséget szerezni. Az irányelvek egyébként magukban foglalják az egyetemek ás főiskolák viszonylatában azt, hogy elsősorban olyan oktatókat alkalmazzunk, akik megfelelő p dagógiai készéé gél rendelkeznek, Dr,Somkuti Slemér: Az irányelveket illetően én valamivel többet tudok, mint óktatólarsaim, ds annyit nem, hogy olyan felvilágosítással szolgáljak, ami indokolná, hogy hosszasan foglalkozzam ezekkel a kérdésekkel. Én csak néhány gondolatot szeretnék elmondani, Próbáljuk magunk álé idézni, ho ;y milyen iskola formák vannak, illetve melyek azok, a- melyek újonnan belépnek. Tehát van az általános iskola, A reform lényégé, hogy 16 éves korig kell tanitani a gyermekeket, tehát olyan képzést adni, amelynek ered ínyeképpen valamennyi Magyarországon tanuló vagy felnövő fiatal az általános iskola 8 osztályát végezze el. Közelebb az élethez jelszóv.1 az elmélet és gyakorlat kapcsolatét kiépítve, lehetővé tenni már itt is, hogy az élettel közel bbről megismerkedve, az élet, az épülő szocializmus lehelete közelről érintse ezeket a fiatalokat, és igy lehetővé váljék, hogy a végső cél, a szocializmus, illetve a kommunizmus építéséhez rn:gfel?lő előképzettséget kapjanak. Ismeretes, hogy a középiskolai szinten jelenleg 3 iskolaforma lesz. Lesz a felsőipari iskola, lesza a gimnázium az 5+1-oa formájával és lesz a szakközépiskola. Bizonyos fokig Szabó elvtárs felszólalására reflektálva én magam úgy látom a kérdést, hogy a jelenlegi viszonyok között a technikumi oktat's nem elégíti ki az igényeinket, hiszen mi magunk, erdészek látjuk legjobban, hogy a 18 éves korában szárnyaira bocsátott erdésztechnikusok a 1 gtöbb esetben nem az erdészetnél köt - nek ki, hangra az él.t különböző területeire szóródnak 3zát, es az a szerv, amely lényegében ezt az iskolát fenntartja, gyakorlatilag nem jut el a célja megvalósításához, amikor a kozépkádereit ilyen módón, a technikum útján tudja biztosítani, Msrésst, éppen a technika fejlősí h
