Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.07. tanácsülés
/Folf Tárgy: Bruckner Nándor g y a mánt d i plomás er dőmérnök felajánlja Alma Materének az I887-I89O évi Selmeci diákélet c. kát kötetes munkáját. Mélyen Tisztelt Főiskolai Tanács! Kedves ás kitüntető kötelességemnek teszek eleget, amidőn Bruckner Nándor 93 éves gyémántdiplomás erdőmérnöknek a felkérésére beterjesztem az általa irt^Selmeci diákéletbe, két kötetes munkáját. Nevezett kérésének ezzel kapcsolatban hozzám intézett sorainak szó szerinti idézésével teszek eleget: "Tisztelettel felkérlek arra szíveskedjél a két kötetet átvenni és nevemben a soproni Erdészeti Főiskolánk#, Alma Materemnek hálám jeléül felajánlani. ...A Főiskola Rektora és a Professzori kollégium fogadja munkám kát kötetét emlékül olyan szeretettel, amilyen bizakodó megihlett- séggel hozzáláttam 90 éves koromban munkám megírásához és most majd nem 3 év elteltével, sok akadály legyőzése után azt befejezhettem. A selmeci boldog idő k emléke ál ma is szivemben és ezért hálám és kegyeletem jeléül e hattyúdalomat szentelem a nagyhírű egykori selmeci Erdészeti Főiskola dicső múltjának! Meleg erdész üdvözlettel: Albersweiler /Pfalz/ i960, julius hóban, Bruckner Nándor gyémánt- diplomás erdőmérnök.’' Amidőn a 2 kötetét ezennel ünnepélyesen átadom legyen szabad még ezzel kapcsolatban szerény javaslatomat, megtenni. Az első kötet 256 gépírásos oldal terjedelmű, a második kötet fényképgyűjtemény. Dr.Bruckner Győző ny. egv.tanár az MTA t. tagja a következő sorokban emlékezik meg e munkáról. "A Selmeci diákélet*/I887-I890/ c. munkát én mint jogtörténész értékes munkának tartom kulturhis- toriai szempontból. A munka klasszikusan kidomborítja nagyhírű selmeci Főiskolának európai kulturhatását és bepillantást enged az akkori főiskolai diákéletbe is, úgyhogy egyenesen arra hivatott, hogy nemcsak erdész szakkörökben, hanem széles körökben is ismertté váljék." Magam részéről fenti bírálatot mindenben csak osztani tudom. Szerény véleményem szerint élvezetes ás értékes olvasmány nemcsak egy selmeci öregdiák részére, de élvezetes a mai erdészeti szakközönség, sőt a fiatalságunk részére is, de értékes egy kulturhis- torikus számára is. Szinte el sem képzelhető, hogy 7fi ávilfc távlatból hogyan lehetett eseményeket ilyen élethűen, jellemzően, valamint térben és időben annyira pontosan, élvezetesen leírni. Kérdésemre azt a feleletet toptam, hogy naplót nem készített, jianem szüleinek minden eseményről, ami vele Selmeccel kapcsolatban történt levélben beszámolt és ezeket a leveleket a szülői házban teljességében megőrizték. Ezek szolgáltak alapul munkájának megírásához. Egy kívülálló bíráló, aki nem tájékozott a selmeci Erdőmér/- nöki Főiskola egykori oktatási, nevelési és diákéleti viszonyaiban talán írói fantáziának minősítené a munka nagy részét. Ezzel szemben ha nem is*kortársai, de korban hozzá közel állók, akik Selme-