Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.05. kibővített tanácsülés

ló elsieti és gyakorlati oktatás között.

Ha 'a hallgató a szükséges elméleti alapokat ne® kapja meg, itt a Főiskolán, altkor kár ia idejönnie. Ke feladjük slg hogy az álétbee az elmélet és gyakorlat összefüggésében az előrehaladást az elméi«t képviseli ás az a dönt5. Az ember először gondolkozik ás csak azután cselekszik, leg kell tanítanunk a hallgatóságot a szaktárgyak alapjaira, nevelni kell őket tanulmányutak révén és . nevelni arra, hogy ragaszkodjék szüleihez, a munkás- parasztosztályhoz ás ehhez a hazához, 2bben a nevelésben minden felsőoktatási szarvnak az oktatói karra kell támaszkodnia. Ha ennek a feladatnak az oktatók nara felelnének meg, úgy a Pártnak megvan az ereje althoz, hogy azokat, akik őzt nem teszik, ha szükséges az egész oktatói kart elmozdítsa. Ha az oktatói kar átérzi a ráháruló felelősséget, kis dolgokban hibázhat is, de a lényegbevágó dolgokban nem vétünk.

Stransz Józseft Kérdésem van Magyar Jánoshoz. azt mondta, hogy fiatal korban agyon neveljük a hallgatókat ás idegbetegen kerülnek ki a ^5iskoláról. Tudna erre konkrét példát mondani?

Magyar János: Szeretném, ha előbbi kijelentésemet nem úgy venné átrausz elviárs, hogy ezt kivétel nélkül minden hallgatóra vonatkoztatom. Kom Az egészséges ÖsztönU ember nem hagyja magát idegbeteggé tenni. Inkább abbahagyja és nem tanul. Neveket nem tudnák mondani, 4 év távlatiból nem akarok tévedni. De voltak ilyen e- setek és nomeaak a vizsgázással együttjáró belső feszültség miatt mutatkoztak ilyen jelenségek, ízt nem csak én találtam ki, hunom külföldi álláspont alapján is kötelességazerüen mondom. Ha nyaranta ie újra ás újra gyakorlatokra küldjük a fiatalokat, akkor, mikor pi- hónnak? A szovjetunióban áttérnek az 5 napos munkahétre. Mi pedig a fiatalságnak mindent egyezorro a fejébe akarunk tölteni.

Zál J-liico: äzt a kérdést lazárhatjuk. Abban állapodjunk meg, amit hali elvidra mondott. Előnyben kell részesíteni a fizikai munkát végzetteket, de nemcsak kizárólag nálunk. Ha a Földmüvelésügyi Minisztérium úgy döntene, hogy ezt kötelezővé teszi, a ai álláspontunk an, hogy a fizikai munkába» töltött idő a tanulmányi idő előtt legyen, amennyiben erre egységes intézkedés lesz. gyedül mi nem a- karjuk ezt bevezetni, mert akkor ne® jönne megfelelő anyag a felvételi vizsgára. Hogy az előzetes fizikai munkának előnyei vannak, azt bizonyítják a gyakorlatok ie. A felejtés, vagy nem felejtés szervezés kérdése, itt a felvételi vizsgáikon jobbun szerepeltek a fizikai munkát végzettek, mint azok, akik érettségi után jöttök a felvételire. Abban foglaljunk állást, auennyiben minden egyetemen bevezetésre kerül az 1 év kötelező fizikai munka, azt javasoljuk, hogy ez a tanulmányi idő alőtt történjék. Szervezett formában, lehetőleg minden erdőgazdasági munkán ®onjen végig és biztosítsunk bizonyos elméleti képzés lehetőségét számukra, akár a vállalatok, akér az ördőmárnöki Főiskola, akár a Tanulmányi Zrdőgazdaaág dolgozóin keresztül.

öziibó Dénes: Válasszuk el a rögtöni és a távlati feladatokat.

Ha a rö'.’.töni feladatokról van azó, hali és Kovács lad r elvtárasal értek egyet.

Távlati vonatkozásban* Mi mesterségesen ráhúzhatunk egy évet a fiatalember főiskolai tanulmányaira,ebből nem a fizikai munka megbecsülése fog Származni. Elfogadtuk azt az alapelvet, hogy ez a fizikai munka megbecsülése miatt van. ábben ne® hiszek. De ha ez igy ie van, az előzetes .munkából nem következik, hogy a végzett mérnök a gyakorlatban is megállja a helyét. Akkor talán mégis azt mondanám, ha át aenetileg auraiunk Is abban, hogy előnyben kell részesíteni a