Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.03.15. tanácsülés
21 és hogyan megyünk előre, fiz a megkeresés megtörtént valamennyi tanszék felé, valamennyi tanszék Írásban beszámolt arról, hogy milyen lehetőségei vannak és milyen formában próbálja beépíteni aVudományos világnézet, valamint az ateista propaganda kérdéseit. Engedtessék meg az, hogy most, ebben a pillanatban erről bővebben ne beszéljek, hanem talán lesz módunk arra, hogy a javaslatainkat a tisztelt Tanács elé hozzuk konkrétabb formában is. Az egyetemi oktatáson kívüli ideológiai munkáról és nevelőmunkáról szólva megemlíteném, hogy a KISZ-nek is, a Pártnak is, de az állami vezetésnek is központi feladata az ifjúság politikai, világnézeti nevelésének a javítása. A kollégiumi szervezeti formának az életrehivásával tágabb lehetőségünk nyilott arra, hogy közelebb kerüljünk a hallgatókhoz, személy szerint is, megismerjük őket és bizonyos nevelőmunkát jobban csináljunk, mint & múltban. Az év elején, ősszel valamennyi hallgató lapcsoportonként bemutatkozó csoportgyülésen vett részt, ahol mindenki elmondta, kicsoda, honnan jött, hogyan került a Főiskolára, egyéni és világnézeti kérdésekben hogyan áll, mik a problémái, fíz képezte bizonyos alapját annak, amiből azután elindulhattunk és a tagságot többé- kevésbbé értékelni tudtuk. Itt ismertük meg lényegében azt, hogy ki, milyen képességekkel rendelkezik, milyen tanulmányi előrehaladása van, milyen száciális körülményei vannak, tehát hol lehet és kell segíteni, illetőleg világnézeti, politikai kérdésekben mi az a fájó pont, amit nekünk az ifjúságon belül különös fontossággal kell kezelnünk. Ugyanez megtörtént a félév vé^én is, azzal a különbséggel, hogy oktatók bevonásával lakócsoportonként egyrészt a tanulmányi, másrészt a világnézeti fejlődésben elért fejlődést próbáltuk elemezni és ennek alapján igyekeztük leszűrni a tanulságokat. A KISZ Bizottság feldolgozta a szociális helyzettel kapcsolatos adatokat és pl. megállapította azt is, hogy hány hallgatója van a Főiskolának olyan, aki hónapszám meleg ételt nem eszik. A kollégiumi élet bizonyos mértékben eredményeket is produkált, amennyiben sikerült elérni, hogy a hallgatóság a társas együttélésének szabályai megismerése mellett bizonyos fokig nagyobb önkormányzattal él, mint a múltban. így pl. megemlítem, hogy a félév során a kollégiumokból 8 hallgatót zártak ki, illetve tettek javaslatot a kizárásra. Ez minden esetben megfelelő indoklással történt, úgy, hogy az állami vezetés ehhez hozzájárult, 8 hallgatót eltávolított a kollégiumból magaviseleté, ill. rossz tanulmányi eredmény miatt. Az elmúlt félévben vezettük be először azt, hogy ideiglenese jelleggel, egy félév időtartamára vett <nk fel hallgatókat abban az esetben, ha tanulmányi vagy egyéb okok miatt félős volt, hogy nem fogják tudni megállni a helyüket. ‘z első félévben kb. 50-en voltak ilyen hallgatók, ebből a félév végére kb. 20-25 hallgató egyrészt jó tanulmányi eredménnyel másrészt magaviseletén történt változtatás következtében érdemessé vált arra, hogy rendes kollégiumi tagokká váljék. Ezzel szemben további 20-25 hallgató, főleg I. évesek csúsztak le, ami azt eredményezte, hogy ebben a félévben is vannak olyan hallgatóink, kb. 50, aki ideiglenes jelleggel tartózkodik a kollégiumban. Félév végén, amennyiben nem javítanak tanulmányi eredményükön, magatartásukon, úgy ősszel nem fognak bekerülni a kollégiumba. Általában elmondható, hogy azokban az eredményekben, amit elértünk, jelentős része van nemcsak a Pártszervezetnek, KISZ szervezetnek, hanem oktatóinknak is, akik pl. az elmúlt félév során többször voltak kint a kollégiumban. Kát alkalommal bizottság Í3 vizsgálta a kollégiumok munkáját, ezenkívül a VII. Pártkongresszus anyagának lakócsoportokban történt feldolgozásánál több pár- tonkivüli olyan tanszéki segédoktatónk is volt kint, aki általában nem szokott a hallgatóság közé menni. Visszakérdezve a benyomásaikat, észrevételeiket, meggyőződtünk róla, hogy szívesen mentek ki, sok
