Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959
1959.04.14. tanácsülés
12 szükségük van. kapcsolatot a gyakorlattal régebben is fenntartottam akikor is, amikor saját költségemen jártam ki, tanulmányozni a külső munkákat. Ha ezt a kapcsolatot nem tartottam volna, nem értem volna el olyan'eredményeket, mint amiket elértem. Hogy érteái el e- redményeket, azt külön bizonyítanom nem szükséges. Sok hozzám irt levél bizonyltja, hogy a kezem alól kikerült mérnökök hasznát vették az életben mindannak, amit itt tanultak. Egyelőre még a főigazgató levelére nem akartam válaszolni, megvárom, mig annak a bizonyos tövisnek a helye beheged és nem érzem annyira a hatását, de válaszolni fogok rá. -^lő fogom szedni a dokumentumokat, hogy ő maga is utána járhasson és megbizonyosodhassék róla, hogy vannak érdemeim. Bátran elmondhatom, hogy mindig szociálisan gondolkoztam, és teljesítettem munkámat. Äz ország részére neveltem olyan embereket, akik msgállták a helyüket az életben. Erre óhajtottam csak rámutatni. Ha perre visszük a dolgot, nem hiszem, hogy van magyar biróság, amely megítéli a kért összeg visz- szafizetését, mert az az összeg, amit felvettem mindenkor a vezető tanárt megillető összegnél, a 10 %-nál kisebb volt. Nem csaltam és kapitalista módon nem szereztem vagyont, mert vagyonom ma sincs. Csikós György: Én valamit nem értek. Mindannak alapján, amit Sébor professzor elvtárs itt elmondott, miért fogadta el a felszólítást. Mert ha én meggyőződöm róla, hogy nem jogos amit rajta követelnek, akkor el sem fogadom. Vagy olyan volt a felszólítás, ami ellen nincs appelláta? Sébor János: ^z a felszólítás olyan volt, hogy nem volt ellene appelláta. Ha volna, nem vitatkoznék felette; befizetném, de pillanatnyilag nem vagyok képes megfizetni. Ki fogom fizetni, eleget fogok tenni az igazgató rendelkezésének olyan mértékben, amilyen mértékben azt igazságosnak tartom, de nem úgy, hogy a^külsők által visz- szafizetendő összeget is ránk ruházzák. Nem tudom és nem hiszem, hogy felettes hatóságunk akár engem, akár munkatársaimat anyagi romlásba akarna dönteni. Magyar János: A földművelésügyi Minisztérium rendeletében meg vannak állapítva számszerűleg a kártérítési összegek. Csikós György: Ezt nem tartja igazságosnak Sébor elvtárs? Sébor János: Igen. Magyar János: A Minisztérium utasított, hogy^hogyan járjak el. A Minisztérium rendelete tartalmazza azt az utasítást, hogyha az érdekeltek közül valaki nem hajtja végre az utasítást, azt peres útra tereljük. Sébor János: Jogállamban élünk és nem ismerek olyan rendelkezést, még ha felettes hatóságunk adta is ki, amely ellen ne lehetne fellebbezni, és ne lehetne felülvizsgálatot kérni. Én azonban kategorikusan igy kaptam a végzést. Nem szemrehányás akar ez lenni, mert tudom, hogy az igazgatónak a Minisztérium rendelkezéseit végre kell hajtania. Tessék, hajtsanak végre! Elég botrány lesz, ha egy öreg tanárt el fognak marasztalni a biróság előtt, okkal több vagyont mentettem meg én a főiskolának, mint ez a 16 ezer forint. Ha nekem volna, én egyedül kifizetném az egészet, hogy mentesítsem a tanszéket. Szabó Dénes: Két dolgot szeretnék megjegyezni. Az első olyan, amire igazgató elvtárs talán közvetlenül tud válaszolni. Ezekkel a munkákkal kapcsolatban - amelyek a revízió után lezárultak és amikkel kapcsolatban szabálytalanságokat észlel- tek^és olyan Ítéletet hoztak, amivel az érdekeltek nern értenek egyet - a ^oiskola vezetosegenek van-e jogköre, ha a Tanács javaslattal ror44L
