Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959

1959.04.14. tanácsülés

- 9 ­erdőműveléstan tárgyú disszertációt nem irhát valaki anélkül, hogy megfelelő tájékozottsága^ne legyen erdészeti növénytanból. De az is nyilvánvaló, hogy az erdészeti növénytan tárgyból, mint főtantárgy­ból készített disszertáció készítőjének el kell igazodnia erdőműve­lési kérdésekben is. Azért szeretném ezt tisztázni, mert ezzel kell fiatalabb^kollégáinkat segítenünk abban, hogy milyen követelmények alapján készítsék disszertációjukat, ebben kell nekünk jó tanácsot adnunk. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben Nemky professzor vé­leményét kellene meghallgatnunk. Nemky Ernő; Tallós az erdőtipológiai vizsgálatoknál a terüle­teket egyenlő termőképességü területekre osztotta fel. Dzzel kapcso­latban ki kellett volna mutatnia, hogy egyes termőhelyek milyen fa­tömeget képesek produkálni. Helytelen egy erdőmérnöki doktori disz- szertációban részletesen leirni a lágyszárú növényeket és szinte el­feledkezni a fáról és arról is, hogyan kell beavatkozni a fitocöno- lógiai megfigyelések alapján milyen művelési eljárásokat kell egyes területeken alkalmazni. Rá kellett volna mutatnia, hogy megvizs­gálta a talajt és ez a talaj ennyi fát tud produkálni, és ha ezt nem hagyta volna figyelmen kivül, akkor azt mondanám, hogy a.dolgo­zat kerek és egész. Más az, ha az erdei talaj’ vízgazdálkodásával fog­lalkozom és olyan szempontból foglalkozom a termőtalajjal. A határt én itt látom. Magyar János; Néhány kérdéshez szeretnék hozzászólni. Nem a- zért, hogy a Tanacs véleményt az elfogadás vagy el nem fogadás te­kintetében befolyásoljam, hanem tisztán azért, hogy a disszertációt helyesen értékeljük és a továbbiakban jó irányt mutassunk. A bírálóknak az a megái lap it ás a, hogy í'allós a faállományra jellemző adatoknak és fatömegnek a megállapitását magától elhárítja és az erdőrendezők feladatává teszi, nem azért történhetett-e, mert a tapasztalat rávezette, hogy azonos tipusba tartozó erdőkben a fatö­meget illetően akkora különbséget is találhatunk, hogy felbukik az egész tipus-elmélet, és ezt Neuwirth professzor is megerősíti, hogy egy-egy bükkös tipus esetén 100 %-os differenciák is adódhatnak tel­jes záródás esetén is. De nyilvánvaló, ha valaki erdőmérnök, akkot ott, ahol a botanikusok kutatómunkája befejeződik, ott kezdődik az ő feladata, ahol az ilyen kérdések vetődnek fel. ^zen a kérdésen in­nen az egész tipológia szép, de termelési feladataink megoldása szem­pontjából nem segit. Haracsi Lapos; Tallós habár erdőmérnök és tartja is a kapcso­latot az erdőmérnokökkel, de mégis a botanikusok módszerei szerint dolgozik, és a botanikusokat tartja mindenek felett iránymutatónak. Ez a tanácsadók felsorolásából is kitűnik. Nekünk ezért is olyan ál­láspontot kell elfoglalnunk, hogy rámutassunk, hogy az erdészeti nö­vénytan szempontjából mik a követelmények. Nemky Srnő; Hogy ez mennyire igy van, arra legjobb példa, hogy amikor a botanikusok vezéralakja, Zólyomi ott dolgozott, segítségün­ket kérte a felvételekhez. Mellette dolgozott Szy Ferenc a tanszé­künkről, ^mert a botanikusok is tudják, hogy ők gyakorlatilag nem is­merik eléggé az erdő és erdőgazdaság követelményeit. Ebből látszik, hogy a botanikusok is tudják, hogy nem teljesen elegendők a növény­zeti felvételek. Javasolom, hogy disszertációját ilyen értelemben egészitse ki a szerző. Kiss Ignác; Olyan értelmű határozatot hozzunk, hogy mi nem akarjuk elutasítani, csak kérjük, hogy disszertációját egészítse ki.

Next

/
Thumbnails
Contents