Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959
1959.12.02. rendkívüli, kibővített tanácsülés
- 14 feladatait ás a távlati terveket. As erdősítési és fásítási feladatok iá ^oldásához máris szükséges, hogy erdészeti szakemberek vegyenek részt a T3Z munkában. Tamáaay István: Előszűr szeretnék néhány szót szólni arról, hogy úti^rtT vy.it sztHfoe"' ennek a rendkívüli tanácsülésnek az összehívására. 'int ismeretes a Tárt ez év október 22-i ülésén megtárgyalta a tértnél “'izövetkozeteínk helyzetét és meghatározta az eikövetkezendő feladatok-t. tbből kifolyólag minden rárt- én állatai szervnek, rabit iránytűt fel kell használnia ezeket a rendelkezéseket 33 határozatokat és a lehetőség szerint ki kell vennie a részét ebből 3 munkából. A minisztérium vezetése úgy határozott, hogy a minisztérium, de egyes intézmények is, intézkedési terveket dolgoznak ki, hogy az őszi, téli ás tavaszi időben milyen munkában kell segíteni, áz'érfc fordultunk ehhez az eszközhöz, hogy felsőoktatási intézményeinknél .rendkívüli tanácsülésen vitatjuk meg a Párt októberi határozatát, valamint a 3004/2-1959.számú kormány rendel ;tet, ho y minden intézmény aogna, tár ózhassa a maga feladatait ezau a téren. Mi csak általános kerettervet dolgozhatunk ki, ée az aÍvtársaknak kell a2t tartalommal, élettel megtölteniük, üzért szükséges, hogy e 1 b s a zó Ige s a link a tennivalókról és módszerekről, amelyeket fel tudunk használni, tfeg kell vizsgálnunk, hogy ilyen speciális jellegű főiskola hogyan tud részt venni ilyen nagy társadalmi ügyben.Az eddigi mintegy 20 felszólaló azt bizonyította, hogy a Főiskola mind tárgyi, mind eszmei segítséget tud nyújtani, elmúlt félév is azt bizonyította, hogy «.z ok tat ógárda kivette a részét eboői a munkából. Iái magunk sem tudtuk éa nem voltunk kellőképen tájékozottak afelől, hogy milyen nagy tartalékok vannak a Főiskolán. Talán mivel már 2 és 1/2 órája tart a tanácsülés rátérhetnénk arra, hogy meghatárzzuk azokat a feladatokat, amelyek elkövetkezendő munkánknak keretet adnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az ismeret kérdéséből kell kiindulni. Ahhoz, hogy jó munkát tudjunk végezni, ismernünk kell mindenek előtt az idevonatkozó Párt- és kormányhatározatokat. A xőiskolu állami vezetésének a feladata, hogy ezeket a határozatokat a tanszékek rendelkezésére bocaáaoa és a tanszékek ezeket tanszéki értekezleten vitaaaék, beszéljék meg. **z igazgatói hivatal, az adminisztratív ven-:tő gondoskodjék arról, hogy havonként vagy félévenként készüljön el egy tájékoztató, amely ismerteti azokat a rendelet eket, «.melyek a ? Z-ekkal kapcsolatban megjelentek és ezeket a rendelkezéseket minden főiskolai oktató részére hozzáférhetővé kell tenni. A másik ké kill ismerniük a a tanszékvezetők TÖZ vezetőségével megyei és járási lyes élményen túl sanak tájékoztató lámák és tudjanak rdó , hopy a T:>2~ek problémáit, életét jobban meg tanoaékek dolgozóinak. árunak egyik módja az, ha és dolgozók közvetlenül keresik a kapcsolatot a , dolgozóival, a másik intézményes munka, amit a tanács szerveivel együtt kall megoldani. A saemé- a TSZ elnök vagy a járási tanács vezetői tárt- beszámolót, hogy az elviáreak tudják, mik a prob- agitációs érveket gyűjteni. Az ismeret kérdéséhez hozzá tartozik az i«, hogy a könyvelés torán, valamint az üzemtan! részlegek megismerkedjenek a TSZ könyveléssel* *kzok, akik kimennek ilyen munkában. segíteni a TS^-eket, legyenek felkészülve kellőképpen és ismerjék a T>Z könyvelést.
