Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959
1959.01.30. tanácsülés
n iiecheaast József: Gál elvtúrs jelentése történelmileg elemző, helyzetei rögzítő us feladatokat kitűző volt. összee^ezteti a rogi feladatokat az újakkal ve azt szervezeti tormába önti. A meat következő félévnek különös «jelentőseget aü az a körülmény, hogy ;aost folyik a hzKP-nak AXI. kongisuezusa és a kongresszus irányelveit és tapasztalatait a »1 viszonyainkra alkalmazni kell. kém véletlen ős igen lényeges az a körülmény, aiait Hruscsov elvtárs mondott, hogy a gazdasági fejíődéshez, a tervek megvalósításához elsősorban emberek kellenek, és nem is mindegy, hogy- mflyen emberek, lek út itt tudatról van sző ©s ennek a tudatnak a kialakítása a nevelés, a nevelés a tudat formálása. Az erkölcs is társaualmi tudatforma, amely követi a gazdasági alap fejlődését. Azt szeretnénk, hogy az érteImisag tudatformálása nagyobb ütemben follyék és az a kívánság még jogosabb az egyetemen. Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy a szocialista társaualomba való beleilleszkedés és annak aktiv építőjévé válás az értelmiségnél nem azzal fogg össze, hogy az értelmiség magát hogyan műveli, hogy belső vivódáaai során hogyan tisztázza a porbléiaákat és hogy'an emelkedik egy bizonyos színvonalra, hanem azon, hogy mit produkál, példák sorozatával tudjuk alátámasztani, hogy mit ért el Népköztársaságunk az elmúlt években. A szervezeti szabályzat bevezető részében körvonalazva van, hogy mi a célja az egyetemi oktatásnak, hangsúlyozva van, hogy nemcsak a szál emberképzés az egyetlen feladat, amelyet meg kell oldani, hanem olyan ssakeKiberekre van szükség, akik szilárd marxista alapon álinak és a feladatok megoldása éruekében hasznosítani is tudják a tanultakat. v . • r ■ Véleményem szerint a politikai továbbképzésnek itt bizonyos mértékben olyan mellékvágányokon is kellene futnia, mint pszihoiegiai kérdések, etika, erkölcstan, a nevelos társadalán tudományi szerepét tisztizása. Az erkölcs kérdése óriási probléma, Éppen olyan nagy kéz- déskomplexum, mint mondjuk az erduhasznulattan. a másik a társaualmi tulajdon, büket fülekkel elmenni ezek mellett a kérdések mellett nem szabad, mert az élet mindennapos gyakorlatával vannak összefüggésben és ezek nélkül helyesen tájékozódni nem lehet, nzért «ülitettem ezeket, mert az önművelésen kivül néhány előadással rendet kell teremteni az idevágó ismeretek tengerében. Az egész tervezetben hiányosságot jelent a kollégiumok ügye. az ifjúság egyetemi szinten való nevelésének egyik fontos bázisa és legkézenfekvőbb, legeredményesebb módja a kollégiumi nevolőmuaka. ús azonban csak akkor valósítható meg, ha nem csupán szállása, hanem otthona is a kollégium a hallgatóknak. A kollégiumokban közösségi nevelés is folyik meghatározott keretek között és célból, kiengedhetetlen tehát a megfelelő kollégiumi vezető. Azonban ha meg is teremtjük a megfelelő személyi és anyagi feltételeket, ez még önmagában sem. it sem jelent, és próbáikozásukk balul üthet ki, ha nem folyik megfelelő nevelési tevékenység. Egyetemi szinten a kollégiumi életre és nevelőmunkára csak irányelvek vannak. Vannak azonban hagyományok és a szomszédos népi demokráciákban vannak olyan példák, ahol már fejlettebb sain vonalon van ez a munka. Ki kell alakitani a helyes önkormányzati formát és ezeaö belül az Ifjúság nívós erkölcsi követelményeket támaszthat önmagával szemben. Nekem jutott az & szerencse, hogy az Agrár öportnapokon a minisztérium szakoktatási főigazgatóságát képviseltem. A soproni fiatalok szerényen, jól viselkétek és ez dicséretére válik a főiskola oktatóinak, ka azonban még nem minden. Jó lenne, ha a jövőben egyre többen állnának j/
