Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1958
1958.10.10. tanácsülés
IS Páli A* eddigiek során a legélénkebb Tita a kategorizálás megfogalmazásáról volt. Sértődésre a II. fejeket 2. bekezdése ad okot. Itt talán túl nyersen, túl keményen mondta ki a bizottság a véleményét, le én a bizottság nevében állítom, bogy ez a probléma valóban fennáll. Blső aorban azokra gondoltunk, hogy az első csoportba azok tartoznak, akik az 1956-os ellenforradalmi események után először magukra találtak és megpróbáltak mindent megtenni annak érdekében, hogy a rend mielőbb helyreálljon. ; ’ * létezik egy másik csoport is, amelynek a tagjai a kon - szolldáció megteremtését tetteikkel akadályozták. Ez a megállapítás nem az idős profeezorokra vonatkozik, mert éppen ők voltak azok, akik alsóként fogadták el az uj, reális értékelést. És emlékezhetünk rá, hogy amikor oktatói értekezlet volt, bizony a segédoktatók közli sokan voltak, akik az eseményekkel kapcsolatban újra adta értékelést, de nem az értekezleten, hanem folyósokón, tanszékeken. Ezeken az értékeléseken hangzottak olyan vélemények, hogy ami történt, az nem ellenforradalmi ténykedés volt, hanem megvédték a várost és ami történt, azt teljes egészében a régi vezetés hibájának tüntették fel. Szerintem azzal, hogy véleményüket nem nyíltan mondták el, nem úgy, hogy azt mindjárt meg lehetett volna vitatni, gátolták a konszoli-* dáoíó létrejöttét. Előfordult az is - itt ismét nem az idős professzoroktól beszélek - , hogy jöttek hozzánk a hallgatók, hogy hogy egyik másik tanársegéd ilyen és ilyen kijelentést tesz. Ezeket az embereket azért nem kell ellenségnek tekintenünk, inkább az a hiba, hogy nem foglalkoztunk velük és nem segítettük elő, hogy reálisan tudják az eseményeket értékelni. Ml a helyzet a harmadik, ingadozó csoporttal. Engedjék meg, hogyha itt 1956-ban nem sikerül megvédenünk a proletáriá- tus hatalmát, nem valószínű, hogy oktatóink többsége elment volna a főiskoláról, mert nem árt egyet azzal a szellemmel, amelyet itt ki kellett volna alakítani. Ilyen megvilágításban az az ellentmondás, amit Stasney professzor elvtára felvetett, # nincsen meg. Ma már ábban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a proletariátus hatalma megszilárdult, ezek az ingadozók is igyekeznek elsajátítani a marxista szemléletet és úgy látjuk, hogy ez a harmadik csoport is mindinkább közeledik az első csoporthoz. Ha ez a két osoport már egyesült, úgy nyugodtan irtatjuk, hogy oktatóink többsége egyetért a fárt és Kormány politikájával. Ennek a csoportnak a tagjai mindinkább látják, hogy merre tolódnak az erőviszonyok. • 1 • . *« Szabó professzor felszólalásában átcsoportosítást javasol. A XII. rész a marxizmuséleninizmus tanszék munkájával foglalkozik, felállítottuk azt a tételt, hogy a politikai nevelőmunka megvalósításában döntő szerepe a marxizmus-leninizmus tanszéknek van. A III. részben tárgyalt feladatokat ilyen szempontból nézve, azok szervesen oda tartoznak a marxista tanszék feladatkörébe. # 4h
