Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1958
1958.01.29. tanácsülés
Mindnyájunkat egy cél vezérel, mégpedig súgunk számára szocialista érzésű okleveles léglobban képezve bocsássunk ki főiskolánkra. . pen tagadhat at lan* hogy célunk csak a szocialista irányba haladás lehet. Azt a Et ételt. hogy az értelmiség revizionist« lett volna, tagadom. Ha volt is köztük néhány kirivó egyén, as akik higgadtan gondolkoztak, nagyón jól tudják, hogy a társad« fejlődik, és mi is egy fejlődési fokon mentünk át, mib nagyon Jól érezzük és tudjuk, hogy nyugalmi helyzetünk még nem volt« az, hogy népgaada- embereket, a lehető $1, Ennek eredménye képlista irányba való orró állapotban vágyunk ¥az*a*törekvésunk, hogy elérjük a nyugalmi állapotot* Sajnos, a. magunk erejéből ezt elérni^ nem% tudjuk, mert mi kis porszem vagy runk, tehát kell, h intézzük* * hogy ebben a társadalmi feli gjobb munkával oda hassunk, hogy tön: rí - ISSiASfeMfl tját dolgunkat ba haladjunk. , hogy'a í fejlődési fokozatban hogy tényleg a szocializmus irányétokosok, A mindé .napi fizetésünkből élő emberek voltunk; uk érteni, hegy hol fan nyomor és nincstelené ég, és zésü értelmiségi azon dolgozott, hogy a nyomort megszün- íooializmus fejlődésének az az iránya* hogy minden oecsűrni nden lóér_____________ _ _ tesse, 1 szocializmus fejlődésének az az iránya, hogy i letes dolgozó ember megtalálja a maga munkalehetőségét és tisztességesen tudjon élni, találkozik az ételaiség törekvéseivel« Az értelmi ségnék megvan a kellő intelligenciája ahhoz, hogy felmérje az ország helyzetétj nem lép fel túlzott követeiésekkel/aert tudja, hogy ez a sokat sanyargatott ország mit képes nyújtani* lem az egyéni érdekmit nézi, hanem a közösségét« . . * Ami ezt a bizonyos jelentést illeti, én is tagja voltam a bizottságnak, és vissza kell utasítanom a vádat, hogy a jelentést védőbeszéd. vádirat nélkül’ mint ahogy az itt a közelmúltban elhangzott. Az a bizonyos jelentés nem védőbeszéd, hanem egy, a.lehetőség szerint, a körülményekhez képest mindenkit bevonva összeállított• kronologikus sorrendben összeállított történet. Véleményem szerint, ha azt tovább bizsgáljuk. elemezzük is, jobb dolgot abból kihozni nem tudunk, A bizottság tagjai, Magyar János, Kertész István, Farkas Vilmos minden megjegyzést, amit tettek igen tüzetesen átvizsgálták, embereket hallgattak ki és a lehető legőszintóbb, legreálisabb módon foglaltak Írásba a jelentésüket. Lehetséges, hogy vannak olyan körülmények, amelyek kikerülték a bizottság figyelmét. De éppen ezzel kapcsolatban én is hivatkozom Kádár elvtar» beszédére# amelyben azt mondja, hogy az értelmiség körében vannak téves felfogások, ezeket azonban nem üldözni kell, hanem fel kell világosítani a tévedésben élőket. Ez azonban nemcsak az értelmiségiekre vonatkozik, hanem vonatkozik minden állampolgárra, mert nem Hiszem, hogy helyes, ha mi osztályokra tagozzuk fel a áolf ozó társadalmat.. Az a véleményem, hogy az értelmiségi éppen olyan olgozó. mint a fizikai munkás. Az értelmiségi dolgozó sokszor nehezebb munkát végez, mint a fizikai‘munkás, lnnék bizonyítékára megemlítem, nem egy kiemelt fizikai iolgozóval beszéltem, aki azt állította, hogy sokkal könnyebb munkája volt á gyalupad mellett, mint mikor szellemi-munkát végez. Az értelmiségi doigozé nem tudja letenni a napi 8 órás munkaidő után a munkáját. Még éjjel is proboldani a rá rótt munkát végez. Az értelmiségi i idő után a mu..* _ lámákon töpreng, hogy a lehető legjobban meg tudja feladatot. Remélem, oda fogunk fejlődni, hogy minden dolgozónk át Ívsz hatva attól a szellemtől, hogy hogyan tudja Jobban elvégezni lepünkÉÉÉ a munkáját, és ezen keresztül tenni dolgozó népünk életét.
