Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1958

1958.12.09. tanácsülés

- 15 ­A Műszaki Egyetemen szerzett tapasztalataim a diplomaterv készítésről nem voltak biztatóak* A diplomamunkát a hallgató el- készítette sok segítséggel, az üzemjárások, szakirodalom, üzemi patronus igénybevételével és a megvédés csak ennek a részfeladat­nak a tudására szorítkozik, de a közbeeső kérdésekben nem mutat­tak megfelelő tudást. Sokszor zavarban'voltunk, mert jelesre el­készített diplomaterv mellett, néha egészen jelentéktelen kérdé­sekre nem tudtak válaszolni, ami a mérnöki intelligencia rovására ment. Javasolom, hogy ezt a kérdést vegyük mégegyszer revizió alá. Legyen egy első ás egy végszigorlat, hagyjuk el a II. szigorlatot és nyáron legyen üzemi gyakorlat a hallgatóknak. A diplomamunka ne legyén túlzott, túlméretezett, hisz annak idején mi is megkap­tuk a feladatunkat és azt a félév végére el is készítettük, nem kellett kitolni még a nyár végére. A másik dolog személyi természetű és a tankön^vkidássál • kapcsolatos. A faipari mérnöki szakon kiadásra kerülő tankönyvek között a 3* és 4. sorszám alatt felsoroltak között ütközés van. Az 1, szám alatt szerepel "Faipari gépészeti berendezések," a 3» szám alatt "Fűrészüzemek gépei és technológiája". Az első könyv­ben tárgyalnám fáleg a fűrészüzemek gépeit és a technológiát^nem érinteném. Nem tartom helyesnek, hogy ugyanabból a tárgykörből két könyvet Írjunk. Barlait felkérte már a Főiskola a könyv megí­rására? Iiaracsi Lajos; Még nem. Szabó Dénes; A kutató tanács megalakításával kapcsolatban békém is az a véleményem, hogy kutatási tanácsra szükség van, Sora- kuti elvtárs azt a megjegyzést tette, hogy nagyon sok a bizottság nálunk, Gál elvtárssal is beszéltem erről és javasoltam, hogy 3 bizottságot kellene alakítani, amelyek között minden feladatot ki lehetne osztani. Létezik az oktatási bizottság. Szerintem ennek a hatásköré­be tartozik az előbb alakított bizottság munkája is, amely a kol­légiumok rendjével van hivatva foglalkozni, ide tartoznék minden oktatási természetű kérdés. A másik lenne a kutatási tanács, a harmadik egy műszaki bi­zottság, amely a fűtéstől kezdve a 10 éves perspektivikus terv el­készítéséig minden anyagi természetű kérdéssel foglalkozna. Akkor felesleges volna egyre újabb- és újabb bizottságokat létrehozni, e között a három bizottság között osztaná el az igazgató a fela­datokat. A kutatómunka hovatartozandósága tekintetében magam is úgy látom, hogy nem szakszerűség szempontjából vizsgálja felül a Kisér­letügyi Igazgatóság a kutatómunkánkat, de kérjük, hogy legyen ott egy megfelelő erdészeti és faipari előadó azért, ho^y a kutatási munka költségkihatásainak és különböző elintézési módjainak meg­legyen az érdekvédelme. Gunda Aifaály: Az 5« oldalon az 1. bekezdésben az üzemi gya­korlatod mellett "Tervbe kell venni külföldi praxicserét. Ez más egyetemeken is szokásos, nálunk is szorgalmazni kell. Cserealapon nem kerülne nagy költségbe. Somkuti elvtárs megjegyzést tett a nevelőmunka elveinek ki­alakításáról /T.oldal/. Szerinte ez a megjegyzés semmitmondó. Arra szeretnék hivatkozni, hogy a közelmúltban született egy határozat a Főiskola erkölcsi-politikai nevelömunkájárói, azt kellene ide beiktatni. Nemcsak a hallgatók politikai nevelőmunkájáról van itt szó, hanem az oktatókéról is. A fiatal oktatók politikai fejlődését, helyes világnézetének kialakítását és annak a nevelőmunkában való alkalmazását szorgalmazni kell, \ .. vr

Next

/
Thumbnails
Contents