Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara / Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1957
1957.04.13. tanácsülés
vételre alkalmasask. Tanácsúak úgy hat rozott, hogy a most folyó félévben nem inait oktatást az I. évf. le vele zőhai Igátok részére, hanem s p tfelvételik eredményétől függően szeptembertől kezdenénk a levelező ók te tust. A jelentésbe belefoglaltam, iiogü 6 pótfelvételik eredményétől függően a tanács mérlegelni fogja, hogy a jövőre nézve nem kellet olyan javaslatot tennünk, hogy legfeljebb csak 1-2 éves szüneteltetés ut..n indítson a főiskola ismét levelezőoktatést, amennyiben a levelezőoktat s folytatása szamunkra kötelező. Referáltam, hogy szükségesnek tartót tűk egy-egy évfolyam részére tanár-vezető választását. Referáltam síről is, hogy az ifjúságnak az előadásokon, gyakorlatokon való részvételét nemcsak az ifjúsági csoportvezetők utján, hanem a gyakorlatvezető oktató utján kívánjuk ellenőriztetni, Ezzel az intézkedéssel is egyetértettek. A marmizmus-leninizmus oktatasa tekintetében létrejött megegyezésünkről a művelődésügyi minisztérium kiküldöttével, a Bányamér- nöki Kar, a ma rxi zmu s-le ni ni zmu s tanszék vezetőjével folytatott tárgyalás alapjcű, szintén beszámoltam. árról az időközben felvetett kérdésről, hogyan all főiskolánkon s Mőzivil, a KISz és a szakszervezet ügye nem mondhattam többet, mint amit magam is tudtam. Bejelentettem, hogy a főiskolai laboratóriumi‘és kutatómunkát éveken t gátló vizszólg? Itatási problémát sikerült megoldanunk, úgyszintén egyes, tanszékekre a háromfázisú ram bevezetését megvalósítjuk, folynak a telefonautomata bevezetésének az előkészületei, hozz fogunk hamarosan a renov 1 shoz. Kérdés formájában vetődött fel részünkről az üzemi konyhánk helyzete, érdeklődtek, hogy az eddigi elhelyezésen tudtunk-e már javítani. Sajnos erre azt válaszolhattam, hogy ezidei^ még nem. megemlítettem, hogy sok egyéb tennivalónk között ennek a kérdésnek a mego’ld - s t nem a legsürgősebb feladatnak tekintjük. Szó esett az uj ösztöndijrendszerről és s tanulóifjúság anyagi támogatásának uj rendszeréről. Erről ir sban kellett jelentést tennünk és javaslatot kidolgoznunk. Az uj ösztöndíjrendszer legfőbb jellemzője, hogy bármiféle anyagi támogat- s legelső sorban bizonyos tanulmányi eredményhez legyen kötve* A másik, amit-javasoltunk, hogy & hallgatók szamara ■nyújtandó segítség nagyrészt in natura történjék, péld ul 1/2 vagy 2/4 részben ingyen kosztot kapjon és ezt is abban az esetben, ha valaki megfelelő tanulmányi eredményt ér el. Lesz olyan is, hogy valaki ingyen lek st és teljes ellát .st map és ezután következhet, hogy ezen felül még készpénzben is kap valami pluszt. üzért érlelődött meg bennünk ez az elhatároz is, mert az a célunk, hogy a fiatalságnak elsősorban egfelelő elhelyezést és t „piaihoz ást biztosítsunk. 3ok hallgató-tál:n humanizmusból, vagy e szülei iránt érzett helytelenül megnyilv nuló szeretekből nem fordította az ösztöndíját arra, hogy abból elsősorban a' saját étkezését biztosítsa. Véleményünk szerint az a helyes .lláspont, hogy a tandijat a szülő^ biztosítja, az ösztöndíjat a fiatalember szerzi meg és kapja eredményes tanulmányi műnk j ért. Ezt az elvet is helyesnek Ítélték. Szó esett a diploma tervüket most megvédő fiatal erdőmérnökök elhelyezésének problémT járói. Ez a mi esetünkben kisebb jelentőségű probléma, tekintettel arra, hogy a most végző erdomérnökök elhelyezkedése semmi nehézséggel nem jár. Az áll. erdőgazdaságok az Országos Erdészeti Főigazgatós g kérésére benyújtott igénye szerint 3-4 fővel nagyobb létszámot igényelnek, mint sh nyat a Főiskola maximálisan_ oyuj- tani tud, feltételezve, hogy mindegyikük sikeresen védi meg a diplomatervét és oklevelet kap. Bökkenők legfeljeob abból adódhatnak, nogy egyik-nivsik gazdas ghoz a meghirdetett állásra több a jelentkező,mint
