Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara / Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1957
1957.08.24. tanácsülés
13 1 dologban, esupáa per«pektivikusan Ítéltük ős javasoljuk megoldani a iittbllfltit, ’ Bt mami Alberti Ast'mondta Bogaáraé elvtáreaŐ, hogy as utáa{ ótiádról kall a Pöiekolán&s **ndo*k©duia. Ügy Tilt a. hogy a gyekor- sti-míissgki tudományok terület *a at utánpótlás képs’«« «a íHt ét Isitől egyetemi ftlfedat* vett ha Lej 'rólam, ata érvényesülhet ne a gyakor- lati tudás at «lall«ti »»lieu la a tmőoaéoy öncélúvá Tálait* *s a taassék éppen ilyen Jellegű tsnaséfc, ahol állandóan tál)'tartani a legszorosabb Kapcsolatot a külső, gyakorlati Hattal, különben a# a végee- hétnek gyakorlati értékű kutatómunkát, kis étiét« tat. dottsáa ||||á| Issednél lem vitető» Steensy proféessor ux által #lawa- «fOtaa uláapótláe nevelése itt le sell, hogy folyamatba* leMajoar Jánost «teesfiMöi ér: ___________ml lseknek a hosaásaóláeokaak, kérdi««káté. válaszonfiák eredményeként értékelhet 4 ők, aogy a J «vas lat tét« Its kiküldött bi- sottság n«a könnyű helye«than volt akkor, sálkor a tsaezé*vftzetii állásokra beér««tett pályásatokat «Ibitálta és at állás betöltésére Javaslatot tett. Ha ne* tudnám, hogy a kiküldött bizottság tagjai olyan tanártársainkból áll, és köstüx Bognárné elvtársnő la olyan essalls9 aki életiben többször állt nehéz feladatok megoldásának kötelesség« «lőtt, att mondhatná», hogy a bizottság Örülni tudott Tolna annak, ha ebben as Ügyben válási aás eseaélji. őse se tételű bizottságra hárult volna es a feladat. Smretains néha as olyan kérdések megoldása elől kitérni, sálkor nagyon finom disstingválás elé állít bennünket a megoldandó probléma, «álkor nem egyedül a Jelen, a aalt, hanem igen nagymértékben n Jövő dolgainak a mérlege Ideát le Jelenti. Os&tosoa Steamy profee a sor ur véleményében le a magam Meséről elfogadom Indokul a kételyét, amely a bizottság által docensi állásra Javaslatba bukottak ki nem próbált tehetségével kapcsolatban merült fel. Masam le elismerem, agy, mint as elét te» «sólók is tették, éa rajtunk kívül álló «sake Cherek la elit merik Magyar Ml szakmabeli kiválóságát, i ae llett asenban helyesnek la terem «I ast 1«, hegy- a Jövő érdekében as oktatói éa nevelőa kutatóannkánek la helye van, nem haboztunk volna, de eajnoe est mm tehetjük. Sem volt arra módunk, hogy úgy vessük fel a kára Jet, hogy Magyar, Maél éa M&Jer együtt Jöhessenek a féle kólára, hanem csak úgy, hoey a bárom kömül as egyik, £s tette nehéssé a bisotteág döntését a Javaslattételnél, ée «Mattakra le ea teasl mkéssé as állásfoglalást, állapodjunk mg most ab ben, hogy továbbvigyük a kérdést a megoldás felé,hogy ase ally 1 klrdéaról lévén eső, ragaszkodunk a titkos állásfoglaláshoz, éa a titkos állásfoglalás megsértésének elkerülése érdekében fogadjuk el etaaney professzor Javaslatát! ne vívjunk csatát abban a kérdésbea, hogy ezer« pel Jen-e Magyar Ml a Javasoltak között, vagy ne. tartsuk ties* keletben a kiküldött bízottéig állásfoglalását. Egyttértünk abban,hogy Maál láncét' ée Majer Antalt docensi áHátra hossuk javaslatba. Üt ha valaki essel a Jevaelattal ess ért egyet, a «savasat titkoeeágáhom ae la hőssétartősik, hoey »kár tanári állásra is javallatba hasson válásit. A a savas ó lapok» n sorrendet, nevet éa oktatói minőséget is $Uat«taüaak fel. IÓmegám azonban nem csinálok abból titkot, nagy Gaal János asemélye oktatói, kutatói minőségben, a Főiskolához való hűség dolgában, a Főiskolára háruló feladatok megoldása tekintetében, véleménye a &serint nagy regit«Iget Jelentene, as ember csalódásnak perese minőig ki van téve, de reményei la vannak, lsek a remények nem kia mértékben J át ásottak köere akkor, amikor Euraséi professzor Javaslatát előtörjeestette. Mielőtt valóbsn rátérnénk a titkos »savasáéra, éppen asért, hogy se akinek as éssrevételesési lehetőségen m essék sérelem, féltéssé« a kérdést, hogy van-e a tanács tagjai kösül még valaki, aki úgy órai, hogy van aég valami akadálya ennek, hogy a titkot sssvasás útjára llpjüak.
