Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara / Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1957

1957.05.21. megbeszélés

Szabó t'énes: Ery kicsit furcsa ez az oktatásban.

Bleperaer László: Ebben a tárgyban lényegében meg kell adni a közgazda s pg is zeni éle te t.

Lámfal üss1/ Nándor: Azt megkapják az üzemtanban. Az import faanyag szabványa, kill Kér es ke de Imi szokványok stb.

Erd6 hesznala ttan•

Earacai Lajos: Erdő használat helyett jobb lenne fakitermelést használni.

Láafalussy Sándor: Tehát a 3o-as sorszám alatt Lrdőhasználattan hely e11 lakitr.rneléatan szerepeljen.

Ipari favédelmi.

Fűrészüzem.

Mesterséges szárítás.

Szabd Dénes: Nem tudom, hogy itt a 4 óra előadás nem-e sok. Helyesebb lenne o-ü.

/

Earacsi Lajos: Szükséges-e ott a mesterséges szó? Csak mesterséges

fa szőri n srU beszélünk ebben a tárgyban?

Lámíalüssv Sándor: Nemcsak a mesterséges, hanem a természetes fasz rüósr i is sa ’ van, tehát tényleg helyesebb ha egyszerűen

Faszáritástannak nevezzük.

Lemez ás mufagyártás.

Meg lehetne osztani 2 félévre, az első féléven 3-2, és a második félévben 2-2 óraszámmal oktatni.

Bútorgyártás.

nefc bízón

ban. Az elméletet kellene emelni a gyakorlat

A faipari üzemtan magába foglalná az üzemszervezést és tervezést. Lényeges dolog, hogy egy üzemmérnök tisztában legyen ezekkel a kérdésekkel. ízért szükséges ás helyes, hogy két félévre van tervezve.

gzücs Ferenc: Ide tartozik a bérezés, norma., általános tervezés.

Fűzi István: A munkavédelemre 2 óra gyakorlat van előirányozva. Ez

a tárgy intőbb előadást, mint gyakorlatot igényelne.

Legfeljebb a félév folyamán 1-2 alkalommal kimennek a hallgatók az üzemek egyikébe, ss ott kapnak gyakorlati oktatást, de az anyag zöme előadások keretébe tartozik.

hagya,r János: Osak azt nem tartom helyesnek, hogy mi munkavédelemnek hívjuk ezt a tárgyat. Miért nevezzük munkavédelemnek, amikor nem a uunkét, hanem a munkást védjük. Ez csak egy rossz fordítás eredménye

ez a szó. Legyen tehát Munkásvédelmi.-Somogyi László: A tárgyalás során kiderült, hogy a cimszatakból nem nem mindig Következtetünk helyeseli az előadandó arg/agra.