Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara / Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1957

1957.05.21. megbeszélés

- 7 ipa ri sikon versenyképesek lennének. A párban dolgozó szakemberek ragaszkodnak a kisiparban megszokott munkamódszerekhez. Ez az oka annak, hogy a gyártási technológián, a gyártási módon rajt van a kisipari jelleg. Lehet, hogy az az iparos művésze a szakmájának, de soha nem tudja müvét másként, mint kézműipari jelleggel előállítani.

Azt hiszem ilyen aggályaink nem lesznek, hogy nem tudjuk elhelyezni a faipari mérnököket és ha szükséges a FATE valamelyik vezetőségi tagja vagy a főbizottság egy tagja hajlandó a hallgatók előtt tájékoztatást adni a faipari mérnök munkaköréről, feladatairól és lehetőségeiről.

Tovébbmenve engedjék meg, hogy rátérjek a tematika általános bírálatára.

Szó volt arról, hogy az óraszámokkal kulön-külön ás tárgyanként ne foglalkozzunk. Ha részleteiben nem is fogla lkozunk a tárgyakkal,# néhány észrevételemet mégis el szeretném mondani. Bár a rendelkezés, amelynek alapján a faipari képzés megindul azt mondja, hogy a faipari szak rendeltelése olyan mérnökök képzése, akik a faipari különleges műszaki feladatok megoldására képesek és emellett általános erdűmár- nöki ismeretekkel is rendelkeznek. Ahogy a tematikát nézem az a megáll apitásom- hogy nem fedi 100 $-ig ennek a mondatnak az irányvonalát. Ez az is sző ugyanis szerintem nagyobb súllyal esik a latba- mint a mondat el3ő részéből az szükségesnek mutatkozik. Azt nem tudom eldönteni, hogy az erdőmárnöki tárgyak közül miből mennyire van szükség, de azt még tudom mondani, hogy az elektrotechnikát két féléven át oktatni 3-2, 3-3 óraszámban kevésnek tartom. Különösen kevésnek tartom a fa mechanikai technológiájára és a faipari gépekre szánt időt. Ezt teljesen lehetetlennek tartom 1/2 év alatt leadni. Hasonlóképpen igen szűknek tartom azt az időt, amit a bútorgyártás technológiájának ismertetésére SEántak. íia csak a mai elavult technológiákat ismertetik, akkor sem volnának képesek azt ismertetni, amit ismerni szükséges. Nem beszélve arról a rohamos fejlődésről, ami a bútorgyártásban mutatkozik ás várható. Nem találom továbbá a vegyes faipari technológiára való kitérést. Hordó, láda gyártás, műszaki faáruk. Teljesen eltérő technológiát és gyártási moaot kiván. Keveslem a lemez- 6ß müfagyártésra szánt időt.

Ez lenne az észrevételem általánosságban és ezt kellene lényegében eldöntenünk, hogy nagyobb óraszámmal kellene képviseltetni az általam említett faipari tárgyakat. IJgy érzem olyan üzemi mérnökökre van szükségünk, akiknek az apyagismerete szélesebb alapokon nyugszik és jobban Ismerik a gyártási technológiát, mint a gépészmérnökök.

Magyar János: Feltétlenül egyetértek a megjegyzésnek ilyen tendenciájával. Azzal egészíteném ki, hogy tessék javaslatot tenni arra. hogy az óraszámot körülbelül mentivel kellene emelnünk. A továbbiak 3orán vegyünk szánba minden ilyenirányú javaslatot anélkül, hogy hosz- szas vitat kezdenénk felette.

Heckenast József: Bieperger elvtárs jár legközelebb ahhoz, amit tervezünk. özinte megérzése zerUen kell megmondanunk, hogy melyik tárgynak kevés és melyiknek elég az óraszáma. Azt látja, hogy néhány tárgy előadási óra száma kevés, viszonyítva a többi óraszámhoz.

Magyar János: Elsőként említette az elektrotechnikát. Mennyire kellene emelni?