Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.05.09. oktatói ankét

- 17 , A harmadik, ami megragadta a figyelmemet az volt, hogy a-hallgatókat foglalkoztatja a kérdés, hogy tanulmányaik végén dip- :^??aíeí'yflle§y?<?eE ’ Vad^ szigorlat legyen. Véleményem szerint ez nciyoe^n álláspont, a Főiskola vezetősége, a több éves gyakor&ttal rendi Ke zo professzorok eldöntik ezt a kérdést, a hallgatok oedi^ ta- nuljanak. A hallgatók vegyék tudomásul, hogy ilyen vágj olyan leitete le k mellett lehet dpiomát szerezni az Erdőmérnöki Főiskolán és ennez alkalmazkodjanak. az oktatók pedig tegyenek m6g mindent, hogy a legjobb szakembereket kepe zzék a Főiskolán.

# , Magyar János: Kerekes elvtárs feltette a kérdést, hogy az eloterminus nem jár-e ^Veszéllyé 1? Határozottan veszéllyel jár. Hogy ez a veszély csökkenjek, a következő evben ne 4, hanem 5 hét legyen a vizsgahonap. Persze az előterminusnak van igen sok előnye is. Ké- rem^az okfcato társaimat, hogy szóljanak hozza az itt elhangzott problémákhoz. ^

, . . ki_ss József: Tisztelt Oktatói Ankét! Egészen röviden, mint a Kémiai faneék vezetője es a Módszertani Bizottság t-agjg. szeretnék hozzászólni az elhangzottakhoz, w

Két napirendi pontunk van, amellyel foglalkozni kivánok: a szakembertovábbképzés és a tudományos diákkörök kérdése.

Ezt^megelőzően azonban szeretnék válaszolni arra a megjegyzésre, hogy később fejeztem be az órákat. A rend kedvéért szeretném megjegyezni., hogy akkor a hallgatók is későn jöttek. Azt persze hogy később fejeztem be az órát, nem viszonzásképpen tettem, de a hallgatók ugyanakkor,^amikor azt elmondták, hogy később lett vége az órának elfelejtették azt is elmondani, hogy egyenként szállingóztak és ezzel zavarták az órát. A második félévben azonban nem fordult elő, hogy az óra később ért volna véget.

A másik kérdést Stasaey professzor elvtárs vetette fel hozzászólásában az első félévi vizsgákkal kapcsolatban, hogy nem Írtam be a felelet elhangzása után azonnal az érdemjegyeket, erre szeretnék kitérni, az első félévben leadott analitikai és szervetlen kémiából a gyakorlati jegy az érdemjegy elbírálása szempontjából nagyon fontos. Kétes jegy esetén ezt me^g kellett beszélnem a gyakorlatot vezető adjunktussal vagy tanársegéddel. A felelet elhangzása után az érdemjegyet egységesen nem közöltem a hallgat ókkal, mert Szegeden, ahol előzőén oktattam, az volt az utasítás, hogy egy-eg^ csoport vizsgáinak befejezése után állapítottuk meg és közöltük az érdemjegyeket, mert nagyobb tárgyilagossággal lehetett a feleleteket elbirálni.Kem tudok állást foglalni, ho|y melyik a íielyesbb módszer. Azonban, hogy igy tettem abban az az irányelv is vezetett, hogy először vizsgáztattam itt a Főiskolán és nem tudtam, mit várhatok, mit követelhetek a hallgatóktól. Ha azonban a Kar úgy látja jónak és itt ez a szokás, akkor természetesen a jövőben én is igy járok el és semmi akadálya sincs a vizsga elhangzása után annak, hogy a hallgató' azonnal megkapja az érdemjegyét.

A szak6mbertová.bbképzésse 1 kapcsolatban Buskó Ferenc beszámolójához nehéz kiegészítést fűzni, csak annyiban támasztom alá a szempontokat, hogy a műszaki továbbképzés igen lényeges. Szervezeten megindult a szakembertovábbképzés. Kívánatos, hogy^szoros kapcsolat maradjon fenn a Főiskola tanszékei és a végzett mérnök-kartarsak között. A gyakorlati életben éppen azo& a-problémák várnak megoldásra, amelyekkel itt egyik vagy másik tanszék foglalkozik és feIvilágositást^nyújthat. Kern szabad megszakadni a kapcsolatnak a mérnkök és a tanszemek között y mive 1 az üzemben öolgozo mernoJikollegak továbbixepzese nel— külözhetetlen, de ott lehetőség nincs erre. Ha a tanszék dolgozóival^ megvan a mérnökök kapcsolat a, ebben az esetben az eredmények megismerése lényegesen könnyebbx mintha saját magara volna hagyatva. Somkal könnye ob ennek a problémának a megoldása, ha szervezett a továbbképzés