Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.05.09. oktatói ankét
- 14 A jelentkezettek anyagát vizsgabizottságonkénti elosztásban vizsgáljuk meg és állapítja meg a bizottság vezetője, Sebestyén es Fejes elvtárs a négy vizsgabizottság elosztását. Két vizsgabizottság lesz Sopronban és kettő Budapesten. Kornya Lajos ismerteti a vizsgabizottságok összetételét. Magyar János: Tisztelt Aráiét 1 Köszönöm Kornya elvtárs jelentését es a je‘lentések meghallgatása után úgy vélem, hogy mindenek előtt a Módszertani Bizottságnak Kellene a szót átadnom, amennyiben a Módszertani Bizottság elnöke egyetért ezzel. Utána a tisztelt oktató társaimat kérem meg arra, hogy hozzászólásaikat tegyek meg olyan rendben, amilyenben a javaslatok történtek. Kerekes dózsef elvtárs akkor él szólásjogával, -mikor kivan. Stasney Albert: Tisztelt Oktatói Ankét! Igen megtisztelő rám nézve’ Magyar professzor elvtársnak az a kivánsága, hogy először én szóljan hozzá azokhoz a fontos kérdésekhez, amelyeket elsősorban igazgatóhelyettes elvtárs felhozott, másodszor amelyeket a referátumokból a múltra és jövőre nézve hallottunk. Sgy-két momentumra jégét tesznek között a munkás és szegényparaszt származású hallgatók hátrányára. Megdöbbentő ez a kijelentés. Bz a megállapítás komoly és súlyos és éppen ezért nehézmányezem, hogy akkor, amikor minden esetben konkrétumokat sorakoztatott fel, ebben az esetben ezt elmulasztotta. Vannak-e olyan konkrétumok, amelyek alapján a hallgatók körében ez a gondolat alakult ki. Szeretném, ha erre vonatkozóan a DISz itt jelenlévő képviselője is elmondaná véleményét, bár nem tudom ki van jelen most itt a DISz szervezet részéről, mint ahogyan hónapokon keresztül sem volt arról fogalmam, hogy ki a DISz képviselője, csak véletlenségből, itt a tanácsülésen sikerült mmesz sziről meglátnom. Kern nagyon igyekezett ismeretséget és kapcsolatot teremteni a Főiskola tanszékeivel. ül kellett volna hozzánk jönnie a tanszékekre és bemutatkozni, hogy én vagyok a DISz titkár és azt óhaj com, hogy a hallgatókkal való közös foglalkozás nyomán harmoniku san e gyüt trnükö d j ünk. állásfoglalását hallani, mert Főiskola levegőjét szivom, már pedig épp elég régen vagyok itt, ilyen megkülönböztetést nem ismertem, kem ismertem ilyet sem mint hallgató, sem mint oktató. Ma sem ismerem és nem is tudom, gyakorlatilag hogyan tudnám'ezt a megkülönböztetést véghezvinni. Ezt csak úgy lehetne, hogy a noteszembe megjelölném a hallgatók származását, és ahányszor összekerülök velük a gyakorlatokon a raji teremben, va§y előadásokon, vizsgákon, megnézem először, hogy milyen származású. Ha van hallgató, aki azt állítja, hogy bármelyik tanszéken ilyen megkülönböztetés van, azt kétlem. Annál kevésbbé hiszem ezt, mert meg abban az időben is, amikor én hallgató voltam Főiskol nk igazi típusa volt a szociális intézménynek. Kern kérdezték a felvételre jelentkezőtől: «'ki fia vagy" és nem is kezelték ilyen értelemben. Annál is inkább szeretném a DISz meggyőződésem szerint, amióta a Másik, amit említett Magyar professzor kartársam, hogy a hallgatók élnek a bírálat jogával, és az oktacok .uegnyilvánulásait, működését bírálattal illetik. Senki sem vonja kétségbe, hogy a hallgatónak ehhez nincs Ooga. Sőt, módot kell nekik adni erre, hogy a,tanulmányi menetet ezzel is könnyitsük. Hogy a hallgató bírálatát a tanszékén, vagy csa^ maguk közt, az évfolyamon nyilvánítja,
