Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.03.28. tanácsülés
- 21 Kern véletlen eg, hogy mage ^ébor professzor elvtáre ie ezzel kezdte előadásait, hogy a geodéziát jól temílyák meg, mert abból meg lehet élni. Persze nem azért lehet megélni belőle , "mert nébor professzor igy mondta, hanem az előbbiek miatt. Mért tényleg mag lehet és ha az erdőgazdasági fejlesztési terv szerint -rövid időn belül valaaeny- njyire is fel akarjuk lendíteni az erdőgazdaságot, nyilván pillanatnyilag a.műszaki ismeretek segítségével rövid idő alatt biztos eredméayt lehet elérni. ' ... * ■' ‘ a ••••.•• Mz a magyarázata annak, hogy a külső sa&Keabere ktől jött vélemények az uj tantervben ennek a-kidomborítáeét javasolják. la helytelen lenne ebből, amint a vita szelleme íe megmutatta arra következtetni, hogy az erdőgazdaság tartóeabb fejlesztését biológia nélkül meg lehet oldani, az erdő mégis csak biológiai jelenéé« és nagyon igaza van H'arácsi professzor elvtársnak., amikor meggyőződésből erősen hangsúlyozta a biológia fontos szerepet. Mert hiafca tárjuk fel sz erdőt és készítünk műszaki létesítményeket, ha a végén nem le sz erdő és nem lesz hova feltáró utakat építeni, nem lesz mit rendezni, vagy a geodéziának nem lesz mit mérnie, Lámfalussy Sándort Megállapodtunk abban, hogy ez a tervezet, amit Magyar~proJesizo'r készített, nagy általánosságban kielégíti az igényeket. Ennél jobbat nem ie lehetett volna készíteni. Részemről talán azt kifogásolnám, hogy az erdőhasználat miért került a IV. évre, de hát biztosan így jött ki, »Megértem azonban az igazgató aggodalmát, amikor ettél tart, hogy felsőbb hatóságaink ezt ä javaslatot nem fogadják el, aztán tanácskozhatunk tovább. Áthidalom ezt az ellentétét, ami van a két tantérv között és úgy terjeszteném fel, hogy alátámasztom megfeleloen a 10 szemeszteres oktatást, keg kell adni a biológiának is ée a műszaknak is, am Ír# szüksége van. Sem fejleszthetjük egyiket a másik terhére, osztom az igazgató aggodaláét a tsnterv elfogadására vonatkozóan, csináljunk alternatívát, de ne terjesszük fel. ügy terjesszük fel, hpg^ feltüntetjük, hogy a tanácstagok Így látják jónak, mert az erdómér- nökök kettős diplomát kapnak, olyan heterogén a kiképzésük, in csak a 10 szemeszteres oktatás tervét terjeszteném fel. Sébor vános: a magasépítés előadásaira vonatkozóan Gtencei elvtáré megjegyzésére azt kell mondanom, hogy valószínűleg keveset járt kint az üzemben, különben tudná, hogy az erdőgazdasági üzemek tele vannak építményekkel, az erdőmérnök fenntart építményeket és ehhez szüksége van a minimális ismeretekre. Erdőgazdaságainkat megfelelő építmények nélkül fejleszteni nem lehet. Ha arra várunk, hogy a tervező irod^ tervezze még ezeket, akkor bizony sok idő telik el. A biológia és műszaki képzés arányosításánál az 50-50 ,,-os \ megoldásnál helyesebbnek tartom szt eldönteni, hogy mire van szűk - \ eég ée mire nincs. A tárgyak olyan súllyal legyenek képviselve, mint amilyen mértékben szükség van rájuk. Legfontosabb olyan erős alapokat adni, amin aztán tovább tud a hallgató, építeni. Meg zell tanulniuk, a szakkönyveketj szt^folyóiratokat használni# ho£y azokon keresztül kir^t az üzemb n tovább tudja képezni magát. J5em faragnám le s mechanikát, mert ha gépesíteni akarunk, a mechanikára ezüksé- günk van. Hiába gépesítek, he ninos feltáró hálózat. Gépesítenünk kell a művelést is. Ápolási munkákat, használatot, mindent gépesíteni kell* Viszont hiába gépesítünk feltáró h lóz&t nélkül. Megfelelő tudással felvértezett mérnökökre van szükségünk. puskó Ferencs ^zabsd legyen kijelentenem, hogy nem vagyok e lie ne égé a müs zaki"v o na Ina k, mert a műszaki vonal fejlettsége a- dott tekintélyt a Főiskolának. Rt Potapov szovjet tudós, mikor eltávozott tőiánk, azzal a megjegyzéssel búcsúzott, hogy az a baj, hogy? alacsony n lünk a biológiai képzés*. Sajn- lom, hogy Magyar ée láafaluaey professzorok javaslatomat alkudozásnak minős itették és igy fogták fel, mert nem ez volt a lényege. Célom az volt, hogy
