Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.03.28. tanácsülés

- 6 biztosítva a szakdolgozat e 1 készítés.ér». $zt az e£y napot a hallgató azon b tanszéken töltené és ott dolgozna, amelyiktől a Főiskola igazÍ

atója közbejöttével szakdolgozatit kapja. A szakdolgozat feladatot sgkéaőbb a iO* félév «lejön kiadnánk, hogy a 10. félév során összeszedhesse az ot, foglalkozhass ék az anyaggal ée a 10* ezsmeezter

lehallgatása útin lerakva a vizsgáit, dolgozatát beadhassa, 1 hónapot tanulhasson és úgy állhaesoti ki az utolsó vizsgájára, asselyet nevezhetünk akár 1* szigorlatnak, akár álla«rvizegéna.v. nem azonos azzal a vizsgával, amely a régi 9 szemeszteres oktatás; végén kötelezővé volt téve. kzekntáa még annyit említek mss, hogy a ezig^rlatok- kal az a célunk, hogy a tárgyak nagyobb, átfogóbb ismertetését biz-, teaitauk. Szigorlatot tervezünk az 5. félév elején matt matlkából, növénytanból Is termőhelyismeret tanból. - A második szigorlat a 9* szemeszter elején lenne földmérIstanbul, géptanból ée erdőhaszná- lsttanból* a 10. félév vizsgáinak lerakása után szigorlatozna a hallgató marxizmusból, erőómüveléstanból, erdőre nos zés tóiból és erdőfel— téráatanból* A szakdolgozatének elkészítésétől függ, hogy szóbeli szigorlatra bocsátható-e.

linde sek után azt tudom elmondani, hogy a tárgyak megválasztáséval és elnevezésével követtük az eddigi jel bevált gyakorlatot és köztudatot, ée amennyire lehetett e tárgyak szaporításéhoz nem folyamodtunk, mert ez egyúttal a vizsgák szaporítását is eredményezné. Ahol annak szüksége mutatkozott, tárgy összevonást hajtottunk végre és az Üss&evoht tárgya, he eredetileg pl. ? szemeszteres volt, összevonás. Után 3 szem* este rés tárgyat csináltunk belőle. Igyekeztünk minden tárgyat ennyi órai kéjénél szerepeltetni, amenn;;i megítélésünk szerint se® túlságos bőséget nem jelent és nem is nagyon szűkre szabót mert mindkettő hiba volna, a kényszerűség rávitt bennünket, hogy e- gj'it -mégik tárgyat másként iktassuk me, mint ahogyan azt a tanszék kérte.

Roller kél mám köszönöm Magyar professzor elvtáxa igen alapos és réezteT«¥ ismerteTósőt és ez-után rátérhetnénk a fontos elvi kérdések megvitatására, áagyar professzor elvtáxs ugyanis olyan súlyos elvi kérdésedet ve te fct fel, aae lye knek az eldöntése felt tlenül szükséges, i-zsk a kérdések j csoportba sorolhatók* 1. A faipari aiér- nü képzés kérdést, ?. diplomatervmsgvédés legyen vagy államvizsga, i* az iktatási idő 9 vagy 10 ase veszte rés legyen.

Mo sunyi István* Siez telt Tanácsúié*»! Amikor && irdőgaudaaági Tanács az író imémokl~~J;őis*tola igazgatója javaslatára megtárgyalta a Főiskola tantervét, akkor merült lel a gondolat, hogy* az ulF-aek mgnövekő de í1 fiipari feladataira való te hintette i, másrészt őz uKÍ feladat körébe a a köze lj öv. ben felmerülő kívánalmakra való tekintettel £ ükslge műt átkozik annak, hogy a faipari mér nők képzést napirendre tűzzük* A Faipari Tanács ülésén Fallay professzor elvtáre leérte te a Főiskola elképzeléseit. Számunkra igen kellemes meglepetést o- teozott ez a körülmény, hogy ne® ez űtF-től és a faipari szakemberektől várta e Főiskola a kezdeményezést, hanem saját kezdeményezéséből gondolt erre. Amikor a faipari képzés profiljára vonatkozó kérdéssora P alley professzor elvtérs már részié tekbeíae nőén tudott tájékoz— tatást adni, újra megg; óaőötem róla,, hogy ez a valóság ée nem álom.

A múltban a faiper szénára nem képeztek külön mérnököket. A faiparban más műszaki egyetemieken képzett, szakembereket kellett alkalmazni.. de ez a megoldás a továbbiak sor; n nem megfelelő, mert ma már szűke éget, hogy s faiparnak magasan képzett szaké sr.be re is álljanak rendelkezésre, árié egyrészt azért van szükség, mert a faiparban más technológiai eljárást alkalmazunk és a fa »ésiránya megmunkálása van napirenden Óe fczokntk az embereknek a képzettsége, akik jelenleg