Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956

1956.03.28. tanácsülés

dolgoszuz fel, hegy öeuá szá&fessrulsg &p tartalmúidban le érzékeibe t; ok le gye osí, ..linie n t ént; ár gy at> us» 1; as k «lőadáá ra a 1« iüárte k süsüi berki javaslatot tett, rabé tcU-ük. Csupra a mferxismujs,

uiues aj elv e honvédéi-a aktát ©ára vonatkozó javaslatokat hagytuk figyelmen kívül, mert erre tó ok* által orazágöfean ssegwllapított sloÍrásos vannak*

Számba vettük a tárgy ajsra Vaastkuzó legmagasabb és legalocsons abb arassál* javaslatot, úgyszintén a sórgyat előadó tanszék áavas- lat tt és a három ko mb ináé lójától állítattuk be a tantervi óraszámot. JSst a munkát 9 és 10 ae oktat si idő« végeztük, mert a javaslatot tevők közül sülj ob érve káéi támasztották többen alá a 10 szemeszteres oktatás saü vségességét.

Abban az esetben, amikor a javaslatba hozott tárgyakat a maximális órassámaal próbáltuk tanterv formájába üeezefogni, 3 eze« sztereo oktat-si időben minőén szeMester« heti 54»? óra volna szükséglet. A Riétxiffifclis óraszámot 10 félév« széthúzva a heti átlag 46*8 óra.

Abban az esetben viszont, ha a ainirsuiliE lavaslatodat vesszük alapul a t ante rvkészit ősnél, e heti or aszó m 9 főiévös oktatási idő esetében heti 3G.9 óra, 10 fsl'ves oktatási idő esetőben heti P7*9 őre az . Slag*

Az £l»oadottakból a fieztelt isnáca megítélheti, bogy a javaslatok - szabad legyen ezzel © kifejezéssel élnam - milyen nagy azórásmsSt ölelnek fel, milyen tág terünk nyílik, hogy e között e nét szélső érték között él lust foglaljunk* az is kitünU, hogy a javasolt tervek az oktatott tárgyba közül IhNI milyen nagy horderejűnek itéla*K,sdjáayat szint« lebecsülnek, sasokét «dig tulbeeeülnek« Csak abban van 4ilönbs%, hoy egyik javaslattevő egyik tárgyat, a másik a másik tárgyat tolja előtérbe a többi rovására* A nagy ingadozások azért nagyjából eg; •• ug anason t ante rv j avas lat okb«n fiaidnak* Bagcdjők meg, hogy ast mondhassam, hocy a tans .éki vélemények, már tudni illik a saját tárgyra vonatkozó vélemények megérdemlik azt a nagyfokú figyelmet, hogy azokat külön számbav, -k és megnézzük,

hogy a tanszékek javaslatai hogy alakit jók a tantervét 9 főiéves oktat e feltételezés és milyen heti óraszámot kapónk* 9 szemeszteres oktatási idő esetében & tanszéki j&vaßlatok alapján 43 óra, 10 szemeszteres oktatóénál pedig j€*7 © heti átlag* A heti maxim 1is óraként megállapított 38-as orae^amot It «..inkább a 10 féléves tanszéki át lagór äs zára közelíti meg* I» megközelíti a 9 féléve© 43-as átlag is* Azonban mm egyedül a heti átlagos óxaezim m a tényezŐ, amelyet a tantervnek a 9 vagy 10 félév« való készítésénél figyelembe kell venni* temetek ezen kívül más körülmények is, tmelye*, nem hallgathatók el« Nevezetesen az, hogy ciplomaterv«© rendszerben (k-l^ozunk most, ée 9 ©se me este «s az oktatási időnk.. Is azt jelenti, hogy a fiatal mérnökj elölt ne k vizsgái lerakás« utón a 9 szemeszter vígén februárban kellene a külső munkát megkezdenie,' hogy diplomat«rvét elkászit- hesse* Ügy gondolom, nem volnánk reálisak, ha nem számolnánk azzal, h-gy februárban pl, februárban növénytanból nem lehet diplomata rv«t készíteni, vagy termőhelyiemerettenből, vagy erdómüvcléetanból, vagy er., ;v:'-ie - tanból, vagy ere aaéstanból* Persze nem azt mo ho, y egyáltalán nta lehet, de ezeket a lehetőségeketi amik ebben az időben adódnak, mm lehet normálisaknak neveznünk, *z a körülmény felveti a gondolatot, hogy mi itt © tennivalónk. Vájjon az, hogy térjünk vises© © 8 szemeszterre? kert a 8 ©«mefestere© oktatóénál augusztus, ©zeptßßiber, október« esik a külső munka« Azt azonban mm hiszem, hogy Volna közteixuc bőrki le, aki est javasolná, lieg kell említene a, hogy a javaslattevők, közül többen, méz tékádé helyekről rámutattak, hogy nem jár annyi előnnyel a diplomatsrv kéexitu©, mint amennyi e— lényt várnánk tőle, különösén akkor, ha figyelembe vesszük, hogy menynyi gondot és terhet jelent a tanszékek személyzet éne gf ö aip-