Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.02.08. tanácsülés
he ly sat eme t, tói eltérően melyben kié sie lem, dplgozni. Kértem i hog,, igénytelen voltam eredeti tervem- lehetőségét annak, hogy - ha nem is olyan kereteüben-'mint aspiránsi tanulmányaim megkezdésekor azó volt-, de a lehetőségekhez mérten a soproni Tanulmányi £ r dŐ gaz ás e á^b an kisér le te she see ni és ess cleg egy teljesett uj alapokon nyugvó, basánkban még nem létező, bármely ardomuvelsei formának megfelelő, kíméletesen közelítő, 35u-5üü m hosszú közelitő kötélpályát építhesse k. A Tanulmányi Erdőgazdaságban a munkát megkezdtük, e jelenleg ott tartunk, hogy a kocsi készítése elkezdődött* 1955. november 2?-én az Erdész«ti Főbizottság előtt számoltam be eddig végzett munkámról. A Főbizottság felhívta figyelmemet a gyakorlattal való szorosabb együttműködésre. Kiemelte a gyakorlatban eltöltött évek hiányét. Biztosított a további támogatásról. 1955. nov. ?3-án résztvettem Bp-sn az ü*£-»£. Gépesítési Szakbizottságénak ankétjén. 1955. dec. 14-én az ó.E.E. rendezésében előadást tartottam* Lehet-e a gépesített közelítés kíméletes? címmel* Munkám folyamán mindjobban kialakult bexmem a díszért áeiom témája és elme. Ma§: arországi viszony latban a múlt erdőgazdálkodás bűnei miatt az exdok nagyrész« tönkrement. Számottevő faanyag csak a magasabb hegyeinkben maradt, hol a nehéz hegyi viszonyok miatt a közelítés nehézségei és főleg költségei méginkabb növekedtek, sőt sokszor a terep tagoltsága és az időjárás viszontagaágai.azonkívül az , ujulat és talaj védelmére felállított követelmények miatt nem is volt teljességgel lehetséges. Tehát olyan szerkezeteket kell konstruálni, melyek függetlenül a terep alakulataitól, az időjárástól, nehéz emberi munka elkerülésével az ujulat és talaj measzemeno védelmének szem előtt tartásával, gazdaságosan oldják meg e hegyi közelítést. A Szovjetunióban és más, e téren fejlett országokban a kísérletek alapján a drótköteléé közelítés elégíti ki a fenti követelményeket legjobban. Magyar viszonylatban jelenleg kezdeti stádiumban tartunk esen a vonalon! Disszertációm témáját ezert e kérdésből választottam* Címét kb. igy tudom megadni* "Közelítés hegyvidéken kötéllel.*1 Az előbbiek miatt munkám folyamán a köteles közelítés irodaImát igyekeztem fokozottabban f igya lemmel feieérni. Irodalmat a következő szerzőktől sikerült beszerezni* H. Karigsl, Kreplev. lamm«a, ár. Pest&l, Pholin-eég, Jobbst, Steinheim, Lippe, Buvert Ionov, Kisinskij, Szirom- jatnikov, Hafner, Gläser, Botcslszev, Isztomin, Polyakov, Komarov, Jernyevics, Hansel, Weyer, f. Denker, J. Kästner, E. Meyer, H. Loa- cksr, Jakusev, Partjenov, Aholy Mih&jlova., kr endelsber gar es másoktól, természetesen az Brdő és Erdőgazdaság a Lesznaja promüzlenovezby, az Allgemeine Ferstzeutung, a Forst und Jagd. stt, számait is figye- lecímei tartom. További kitűzött feladataim, a eoproni Tanulmányi Erdőgazdaság területén a tervezett közelitő köteldaru elkészítése. ^aaznélati lehetőségének megvizsgálása. Előnyeinek, hátrányainak kiértékelés«. Gyakorlati tapasztalatszerzés érdekében üzemi látogatásokat tervezek Vértesbe, Pilisbe, Bükkbe és Sátoraljaújhelyre. A Főigazgatósággal a kapcsolataimat igyekszem kiegészíteni. Tovább gyűjtöm az irodalmat ée azokat a szempontokat, melyek segítségével remélem, hogy elfogadható disszertációt tudok írni. másolat hiteléül* on,1956.évi március 28, ztet l^x/dxíct__ nyilvántartó. Csizmazla József s.k.
