Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.12.10. tanácsülés
- 2 Budapestet. Megfigyelésem szerint ez az értekezlet tájékozódásul szolgált, hogy hány egyetem képviselőjét lehet szükség esetén tárgyalásra hívni. Beszámolójában szólt arról, hogyan ondolja a jövőben a felvételek lebonyolítását. A miniszter beszédében semmit sem élezett ki, legalábbis nem annyira, hogy .túlzásba esett volna. Sok tekintetben túlságosan ru -almasan fejezte ki magát. - Lazítani szeretnének a felvételek merev rendjén, főként a származási számarányok tekintetében. Szükséges lesz valamiféle felvételi vizsgát továbbra is tartani, és ezen megszűrni a jelentkezőket. A tandíjfizetési kötelezettséget nem kívánják a jövőben sem bevezetni. A felvételekkel kapcsolatban so .kai nagyobb szabadságot kívánnak az egyetemeknek főiskoláknak biztosítani, mint az eddig volt. Általában törekszenek az egyetemi autonómia olyan mértékű biztosításéra, amely az egészséges fejlődéshez feltétlenül szükséges. Hangsúlyozta, hogy egyes karok vezetői ne járjanak el az egyszemélyes vezetés elvére való hivatkozással úgya, hogy intézkedéseikkel szembeforduljanak a kari tanács állásfoglalásával. Arra kell törekedni, hogy a rektor, vagy a dékán a kari tanács vezetője legyen, aki a tanács állásfoglal át képviseli. Eülönösképpen_vonatkozik ez ez egyetemi tanári és docensi állások betöltésére. Ez alól csak az az eset lehet kivétel, ha a kari tan cs határozatét bizonyos dolgok nem ismeretében hozta. Egyébként a minisztertanács a kari tanács javaslatát hagyja jóvá. A miniszter azon kiváns igának adott kifejezést, hogy a jövőben külföldi ösztöndíjasként ne- küldjünk ki hallgatóinkat közvetlenül érettségi után, hanem a lehetőség szerint csak diplomás embereket. Ez alól kivételt ítéli hogy képezzenek azok a szakágazatok, melyek száméra hazai főiskola nem. tud specialistámat nevelni. Ezek közül is azokat, akik már lehallgatták az alapozó tárgyakat, tehát 4. 5. éveseket. Az ösztöndíjasoktól meg kell kívánni előre a szükséges nyelvtudást. Általában az egyetemeken a nyelvtanulás dolga úgy áll, hogy egy idegen nyelv tanulása kötelező, de ennek az egy nyelvnek a me választása szabad. A tudományos munka tekintetében az egyetemek nagyobb szabadságot fognák élvezni, mint az elmúlt években. Ez vonatkozik mind a témák megválasztására, mid kidolgozására. Szólt a doktori címről, mint a tudományos lépcső kezdő fokozatáról . A második gondola csoportban egyetemi szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Felsorolta több egyetemre nézve, hogy milyen összevonásokat vél helyesnek. Mindezeken túl az Oktatásügyi és a Népművelési Minisztérium összevonását egy minisztériummá tartaná helyesnek. Bejelentései elején említette és mintegy elfogatott tényként beszélt ró-la, hogy a sopboni Bánya és Földmérőmérnöki Kar és az Erdőmérnöki Főiskola önálló egyetemet alkot. Ezt a törekvést az F.ív'. is pártolja. Említette a miniszter, hogy a Lenin intézetet nem kívánják fenntartani, hanem az oktatást A Tudományegyetem keretében biztosítanák. Minket a bejelentések közül kiemelkedően a Bánya és Erdőmérnöki Egyetem sorsára vonatkozó bejelentése érdekelt. Áz értekezleten részt vett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora is, és ő is tudomásul vette, hogy az I. és II. éves bányászok Sopronba jönnek. Ebben -a problémában nem egyedül a miniszter jogosult dönteni, de már készül a minisztertanácsi hatérozatter- vezet, és fogalmazzák a végrehajtási utasítás tervezetét is. Ha előbb nem, legkésőbb a második félév megkezdésekor már itt lesznek az I. és II. éves bányászok. Hogy ez eddig nem történhetett meg, azt az események akadályozták. 9
