Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.09.21. tanácsülés
hogy azt mondják, hogy bizony® dolgokban merevek vagyunk, de nem lehetünk minden tekintetben hajlékonyak a paragrafusok rendelkezéseit illetően, mert hamar kibújás! lehetőségek támadnak, és fegyelmezetlenség keletkezik. Az Igazgatói Hivatal nem a bürokrácia élesztgetését szolgálja, hanem- rendet és fegyelmet akar. Hogy ez s törekvés néha személyes érdekekbe ütközik, ez tér szetes, de ezeket alá kell rendelnünk a közösség érdekeinek. Ha valakinek valami kifogása van, közölje azt velem, vagy az igazgatóság bármelyik tagjával, de lappangó propagandával egy szerv vagy egyes személyek ellen állást foglalni helytelen dolog. Tudom, hogy erősen fejeztein ki magamat, de amit gondolok, és látok azt elmondom, mert egyszerű eber vagyok, nem szeretem a köntörfalazást, hanem kommunista őszinteséggel tarom fel a kérdéseket. Kormányzatunk az oktatók életszínvonalának emelése érdekében felemelte az oktatók fizetését. Erre a fizetésrendeésre valóban szükség volt, és jól is esik mindnyájunknak, mert munkánk elismerését jelenti egyúttal. Azonban életszínvonal emelését nem lehet egyszerűen elkönyvelnünk, hanem egyúttal több feladatot ró ránk, több és jobb munkát kiván tőlünk mind szakmai, mind általános főiskolai vonatkozásban. Ezzel kapcsolatban szeretnék kitérni a Főiskolán uralkodó helyzetre a külső megbízatások vállalásával kapcsolatban. Eddig ezeket a megbízásokat megengedtem, mert ezzel is igyekeztem oktatóink szociális jólétét szolgálni. Azonban a tanszékek túlzásba vitték a külső munkákat, és ez áll az én tanszékemre is. Ezekkel az összegekkel, amik igy befolytak Főiskolánk pénztárát igyekeztem megerősíteni és ez sikerült is mintegy 15o-2oo ezer forint erejéig, ami nagyon sokat jelentett Főiskolánk fejlesztése szempontjából. Ezzel szemben az évi hivatalos beruházás 4o ezer forint veit. Ez a szempont is vezetett, amikor ezeket a külső munkákat engedélyeztem. Ebből a befolyt összegből sok mindent tudtunk vásárolni, fejleszteni. Lost azonban a fizetésrendezés kapcsán bejelentem, hogy ezeket a külső munkákat nagymértékben korlátozni fogom, mert felemelt fizetés fejében jobb munkát kell végeznünk, és az oktató-nevelőmunka és kutatómunka javítását kell szem előtt tartanunk. Az oktatóknak, ha van felesleges idejük, szenteljék azt a kutatómunkára és törekedjenek a rendelkezésükre álló idő maximális kihasználására. A Külső megbízásokkal kapcsolatban is sokféle megjegyzés volt, azért -mondtam itt el ezeket, hogy az elvtársak reális képet nyerjenek a helyzetről. Örömmel jelenthetem be, hogy végre megtört a jég a külföldi utazásokkal; kapcsolatban, mert a Szakokfc. Főigazgatóság bármilyen kevés lehetőséget is nyújtott e téren, mégis sikerült elérnünk, hogy ebbenaz évben sok oktatónk járt kint külföldön. Winkler professzor Romániában volt, Adamovich László Németországban, volt egy a hallgatókkal közös kirándulás Szlovákiába, én Lengyelországban voltam a szakszervezet segítségével, Strausz József Németországban, októberben Haracsi professzor Csehszlovákiában, Lux András Romániában járt. Két aspiránsunk^ Csizmazia és Bezerédy tanulmányúton voltak Csehszlovákiában. Ezek közül az utak közül nem mindegyik volt tanulmányút jellegű, de nem-tudtuk megtagadni szakmánkat, és értékes szakmai tapasztalatokat szereztünk utazásunk során. Kérem az Elvtársakat, hogy akik kint jártak külföldön számoljanak be tapaszt ■ lataikról, vagy az Erdészeti Egyesületben, vagy itt a tanácsülésen, mindnyájan szivesen meghallgatjuk, mert a tapasztalatcsere nagyban elősegítheti fejlődésünket. A következő tanévre két egyhónapos*tanulmányutat terveztünk hallgatóinkkal Lipcsébe és a Szovjetunióba Jablánczy Sándor vezetésével. Jugoszláviába és Németországba, még nem tudom kinek a vezetésével.