Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1955
1955.03.09. tanácsülés
— 10 — arra vonatkozik, hogy a tanszék«* jelentsék be, hogy miijen napodon kívánnék a vizsgákat megtartani, nehogy ütközések legyenek. így még mindig megvan a le he tőé ege a szabad választásnak. ka oktató munka mellett a nevelő munka intenzivebbé tételére vonatkozó tanácsot köszönj tik. a Dics neve lomunkáj ónak eredményesebbé tételére vonatkozóan Sebestyén Gyula DISZ titkár konkrét javaslatot dolgozott ki, amelyet ismertetni fog. Kérem öoruoui elvt rsat, ismertesse a 6-os-, 7-es pontokat. áomodi éakab: 6./ A levelező oktatás fejlesztése különösen az oktaTZT színvonalának helyzete és az oktatáe módszereinek elemzése alapján. 7*/ üzakerabértovábbképzée fejlesztése különösen a mezőgazdaság általános és speciális igenjeinek kielégítése szempontjából. Soller Kálmánt A levelező oktatással kapcsolatban meg akarom jegyezrií, hogy érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy az üzemek nem tartanak igényt levelező mérnökök oktatására, kzért kérem, hogy az elvtérsak csak olyan „evaslatokat tegyenek, amelyek a omír beiratkozott hallgatok további képzésére vonatkozniuk, mert uj levelező mérnökhallgatókat már n.;m veszünk fel. Botvaj Karoly» A végző hallgatók oktatásával kapcsolatban a 6. old 1 6. pontjára szeretnék rámutatni. Hem minden tanszék alkalmáé arr , hocy gyakorlat pótló feladatokat adjon a hallgatóknak, kz elképzelhetetlen például kémiából, talajtanból, ezzel szemben nagyon jól megoldható matematikából ás ábrázoló geometriából. Kemky Brno: 3 éve foglalkozom levelező mérnökhallgatókkal. Helyesnek iártom, ha beszüntetjük a levelező erdőmérnökklpzést. Ennek a javaslatomnak számos oka Vfan. Elsősorban az, hogy a hallgatók igen nagy százaléké morzsolódik le. Most is csupán négyen vizsgáztak. Addig, mig csak elméleti kérdéseket teszünk fel, valahogy csak megy a dolog, de mihelyt gyakorlati dolgokra térünk ót, nem tudnak csaknem semmit. Ez nem is érthetetlen, hisz nem is lehet a gyakorlati oktatást mellőzni, az a régebbi megállapodás, hogy a levelezőhallgatókból a rendes hallgatókkal egyenlő értékű ercőmér- nököket képezzünk, nem váltható valóra. Hiába beszélünk gyakorlati dolgokról, emig a hallgató bele nem nézett egy mikroszkópba, nem tudja elképzelni, ho.y milyen ety levélmetszet például. Az ilyesmit nem lehet megmagyarázni. .A másik hiba, hogy nem e gyakorlati.élet kiváló szakemberei jöttek általánosságban a Főiskolára, hanem magasabb beosztásban dolgozó, főleg admini&ztrativ dolgozók. A 3 év slett, aki akart, mér beiratkozhatott, további beiratkoz isi lehetőt.éget adni nem volna célszerű. Pallay Sándor* A tervezet 10. oldal a foglalkozik a faipari mérnökképzéssé 1 es a faipari szakos itott továbbképzéssel. Roller igazgató elvtárs be jelentésében azt. mondta, hogy a következő tanévben sor kerül a faipari továbbképzésre, mig a tervezetben ezen a helyen 1957/56. tanévre van tervezve. Helytelen ez a kettősség, uhy kell belevenni e tervezetbe, ahogy végrehajtjuk, vagyis az 1955/56. tanévre. Lux András: A 6-os pont 5-ös alpontja kimondja, hogy a konzult ácioeküzpontokat megfelelő anyaggal kell ellátni, mely megfelel a mi szakképzésünknek. ,.gg kell állapitanunk, hogy a konzultációs központok nincsenek tekintettel a mi kívánságainkra. Különböző egyetemek hallgatóival egy időben foglalkoznak és ebből az következik, hogy végül semmiféle segítséget nem kapnak. Eem kevesebb, mint 6 ÁQ:
