Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954
1954.09.09. tanácsülés
7 tanszéki kutatást ilyen kis területre, a I.*—ra korlátozzuk, akkor a nagyobb téma és eddigi eredményeink dugába dőlnek. Az Akadémia devizásából 10 éves anyagvizsgáló kutatási terven dolgozunk, amelyet 1953-ban kezdtünk meg. 10 fontos fafajunk műszaki tulajdonságénak megállapításéval foglalkozunk. Ezek a kutatások minden erdőgazdaság érdekét szolgálják, kérem a Főiskola Vezetőségét, tegye lehetővé, hogy megkezdett munkánkkal tovább foglalkozhassunk. Az oktatási szinvanal emeléséhez szükséges, hogy megfelelő tankönyvek és jegyzetek álljanak a hallgatók rendelkezéséi?#• Ehhez azonban - a főiskolai oktatás átszervezésével kapcsolatban - szükséges uj programja, uj jegyzet elkészítése. Olyan részletességgel nem adhatjuk az anyagot, mint eddig, ezt megértjük és át is érezzük, be is hyujtjuk az uj prog- rammot, de mindehhez idő ke 11^ Haracsi .Lajos: Hogy a vita ne legyen túl hosszú megemlítem, amint arra már tolie re ívtárs is utalt, hogy a kutatási terv megtárgyalása külön tanácsülés tárgya Isez, Ő csupán azért vetette fel a témát, hogy legyen idő erre előkészülni, hogy tudjuk, miről van egyáltalán szó, milyen formában szeretnénk kialakítani kutatási tervünket, hogy az'Elvtársakat ne-érje © terv meglepetésszerűen. Roller Kálmán és Magyar János elvtérsak ezt a kérdést még megbeszélik a következő tanácsülés előtt. Roller elvtárs csupán javasolt egy címet, hogy ezt ki tudjuk-e alakítani, vagy sem, az a későbbiek során dől el. Ezért arra kérem az Elvtársakat, most csak elvi vonatkozásban foglalkozzanak a kérdéssel. Gondolom, h© ez elhangzottakból néhány szempontút kiemelek, ho^y jobban megvilágítsuk e problémákat, nem lesz hiábavaló. Uj és fontos feladatunk a nevelés kérdésének kihangsulyozása. Annak ellenére, hog^ Sebor elvtárs mondta, hogy ezen a téren igen jó eredményeket értek cl, mégis azt kell mondanom, hogy a Főiskola minden oktatójának fontos problémája, hogy, a nevelés kérdését az oktatáson belül hogy oldja meg. Mi is látjuk éi'elismerjük az eredményeket, de az elért e- redmények nem jelentik azt, hogy már elég az, amit tettünk. A jó oktató-nevelőmunka összefüggésben van az oktatók ideológiai felkészültségével, Mondok erre egy jellemző példát. Sébor elvtárs tanszékén dolgozó oktatók mindnyájan nagyon jól szerepeltek az ideológiai oktatásban. Nagy munkaidővel foglalkoznak ugyanakkor a hallgatókkal, azok' önálló munkára való nevelésevei aana ellenére, hogy a Földmérőmérnöki Karon is oktatnak. Hisz elég jól áll a Földméréstani Tanszék létszám tekintet ében, de jól is oldják meg feladataikat. Én nem állítom, hogy az én tanszékemen például olyan jól megy minden, és azt hiszem még több tanszéken is, mint a Földméréstani tanszéken. Nyugodtan állítom, hogy nevelőinunka terén még sok kívánnivaló van hátra. Az Erdőmérnöki Főiskola nevelőmunkájéban kétségtelenül van előrehaladás. Azonban nem szabad babárainkon pihennünk, még sok kiigazításra váró hiba van és még sok feladat vár ránk* Súlypontúénak tartom a Főiskola nevelŐmunkájáfc ás a szakmai színvonal emelését, de vannak olyan tanszékek, amelyek még nem érték el azt a színvonalat, amelyen a földméréstani tanszék áll. Arra kérem a Tanszékvezetőket, hogy az oktatók ideológiai nevelésére és a szakmai színvonal emelésére fektessék a s* lyt. az a legfontosabb törekvésünk, hogy minél jobban tudjuk nevelni és oktatni hallgatóinkat. Közelebb kell őket vinnünk a gyakorlati élethez, a gyakorlati munkához. Ezekhez a problémákhoz szeretném, ha az Elvtérsak hozzászólnának. Somod1 Jakab: un a munkaterv egyetlen pontjával'kívánok foglalkozni, miszerint biztosítani kell az átmenetet a szakérettségis hallgatóknak a • 1 • ti
