Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954
1954.01.25. tanácsülés
A diplomaterv elkészítésének ©s megvédésének lényégé, hogy a hallgató a főiskolai tanulmányai befejezése után, kint az izemben, ' egy meghatározott feladatot dolgozzon ki, eredményeit mérnöki formába Öntse és egy államvizsga* ezt a sérvét megvédje. Az itt felsoroltak azonban csak egyik részét képezik a vizsgának, mert ha csupán arra szorítkoznék, hogy a diploc. édése alkalmával csak a hallgató 3 hónapo itunkáj&t értékelnénk ki, nem adna tiszta képet a hallgató szakmai, politikai ielkészültséR&ről. Azonban a diploma- terv megvédésére vonatkozó rendelkezésnek van »gy pontja, amely azt mondja, hogy nem kell a diplomsterv ma védő vizsgának a szigorúan vett téma körül mozognia, has«® az államvizSfi&ztató bízottSágban helyet foglaló oktatókon kívül, a külső szakemberek is tegyenek fel minél számosabb gyakorlati vonatkozású kérdéseket* ikerilt i3 az államvizsgákat ilyen mederbe terelnünk. Az volt még a nagy előnye az óllamviz3?jáknak, hogy a szigorlatokkal ellentétben, minden kérdést az összes vizsgáztató hallhatott és saját kérdéseit ahhoz kapcsolhatta* Hogy a diplomat érv készítés jó és hasznos, sírnak legékesebb példája, hogy az üzemek legnagyobb része kérte a hallgatók diploma- terveit, mert nagy részüket »ear akarják valósítani* értékes megái lapít ésaik és újításaik is voltak diplc. / készítő hallgatóinknak* Egyik hallgatónk a Börzsönyben a tarvágásról lebeszélte, tudományos érvok alapján a gazdaság vezetőit és helyette teljes felújítást tervezett, amit végre i» hajtottak* A tovaobiakban számszeiü adatokat közöl a diplomaterv megvédésének eredmény éx-ol és ma.állapit ja, bár mindkét bizottság egyfor- ma szigorúsággal és pártat1ácséagal dolgozott, mégis szembeötlően joob az erdőipari tagozat hallgatóinak eredménye* kz a tény abból ered, hogy a jobb hallgatók jelentkeztek erdőipali t&^ozatra és a kevésobé tehetségesek éa rosszabb eredményt elértek lettek erdőgaz- - dák* Ezt a jövőben meg kell akadályozni és nem leidet megengedni, hanem arra kell törekedni, hogy egyformák legyenek az erőviszonyok mind a két szakon, mert ellenkező esetben nagyon romlik a gazdák szakmai súlya* A mostani Ili. ás IV* éves hallgatóknál is ez a helyzet, csupán a II. évesek esetében nem all fenn* Ott ugycnia a jobbak tömörültek az erdőművelési szakba. Természetesen ez sem helyes, hanem Qindenképen ezt kell elérni, hogy e»ynelő képességű hallgatók kerüljenek mind a két szakra. A bizottság megállapított** hogy az erdőművelési szakon a hallgatók biológiai felkészültsége jó* A tétaák megfelelőek voltak, csupán az kifogásolható, hogy erdőreoáesésből kevés téma lett kiadva* A témák nagyrésze általános Jellegű volt és nem konkrét* Azonban az vitathatatlan, hogy a témák elég gyakorlatiak voltak, csert, mint mar említettem is, nem egy esetben előfordult, hogy felhasználták a gazdasagok és üzemek hallgatóink diplomatervét, sót tudományos kutatóintézet is fel kivanja használni hallgatóink diplomaterv készítése során elért eredményeit. *>! A hallgatók részéről kifogás merült fel, hogy egész 3zéleskö^ rü ismeretekről kell tanúságot tenniök az államvizsgán és nem csupán a diplomatervük aegVödésével kepcsolatos kérdéseket beszélik n«g* Az első diploaaterv megvédő vizsgák után a hallgatók ezt látva már felkészülték* hogy kinder tárgyból kaphatnak kérááseket* Lehtetlen a vizsgamódszer megjavítása anélkül, hogy a kérdések felvetése szé— lesebbkörü ne lenne* Egyik hallgató pl. a diplomaterve kiadása után őrömnél beszélte, hogy milyen nagyszerű tátija van, alig a*ad az egyetemen 1-2 offner, aki tényleg foglalkozott a kérdéssel és ért is hozzá, tehát nem kell tartania tőle, hogy sok kérdéssel fogják zaklatni* Persze a hallgató csalódott. ;js -egy elrettentő példa, hogy szoroson a dip- lomaterwsl kapcsolatos kérdéseket lehessen felvetni és siegtsrgyalni.- 2 Z
