Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.02.11. 4. rendes tanácsülés

-14Nevelésel kapcsolatban nagyobb követelmények merülnek fel most,mint azelőtt. A szocialista ember tipusának kialakítása a fő cél.

Az' egyetem magárahagyatottsága. Súlyos kívánságok vannak ezen a téren és javulást most sem tapasztalhatunk. A szakszervezet felé el kell, hogy ismerjük, hogy eredményesen támogatta és segítette az egyetem munkáját. Reméljük,hogy a Közoktatásügyi Minisztérium megmutatja a helyes irányt. A minisztériumból sokszor nem kapjunk megfelelő rendeleteket. és az egyetem vezetőségé sokszor azoknak a rendeleteknek értelmében kell,hogy eljárjón,amelyeket a szakszervezet, illetve a Párt már megkapott, de az egyetem vezetősége még nem. Sok esetben a g gazdasági osztály is csak ugv tudta feladatát megoldani.

Nyilvánítsa ki a minisztérium a véleményét munkánkra vonatkozóan, hogy tä- megszervezeteink utján javíthassunk munkánkon.

Tömne István főigazgató elvtárs emelkedik szólásra, s az elhanzott hozzászólásokra válaszolva, a következőket mondja:,, Serflek miniszterhelyettes elvtársnak kellett volna a tanácsülésre lejönnie, de mivel őt munkája ebben akadályozta, én jöttem őhelyette. A mai tanácsülés számomra is rendkívül fontossággal bir. A főiskola életében még nem volt arra pálda,hogy a minisztériumi kollégium 5 órán keresztül vitatta volna a főiskola problémáit és értékelte ki annak munkáját. Meg kell állapítanom,hogy az itt le olyt vita nem tükrözte a kérdés érdemi tárgyalását, lehet,hogy ennek oka az volt,hogy előre nem ismerték a kollégium határozatát. Azonban nemcsak ennek tudható be, hanem a hiányosságot abban látom,hogy nem ismerik fel a hiányosságokat,»amelyek ellen küzde- niök kell.

Az elmúlt két vében kétségtelen fejlődést tapasztalhattunk és megállapítható,hogy ezt a fejlődést az elvtársak jó munkája eredményezne. Megvannak annak is a feltételei,hogy kiküszöbölhessük a hibákat. Ha a Kollégium megmondja, hogy jelentős javulást észlelt, azt azért teszi,hogy biztatást adjon a további munkához, és egyben megmondja,hogy nem tartott lépést azzal a fejlődéssel, ami az erdőgazdaság fejlődése megkövetel. Ennek az okairól sok szó volt. Hegedűs elvtárs nem értett egyet azzal, hogy mi eleget segítettünk, ezt még kevésnek tartotta. Kemény határozatokban szögezte le,hogy a Minisztérium még kisem alakította azokat a feltételeket»amikre*szükség volt és a feladatokat nem részletezte.

Amikor megbírálta a főiskolát, ugyanakkor megbírálta a Kollégiumot is. Nem lehet hivatkozni objektiv hibákra. Kiért nem döntjük el a vitás kérdéseket. A tanulmányi erdőgazdaság felállítására vonatkozóan Jablánczy elvtárs a nehézségeket tudja, de ez ne-r lehet akadálya annak megszervezésében.Le kell küzdenünk nekünk is a nehézségeket, mindent meg kell tennünk,hogy ne érezze a főiskola azt,mintha magára volna hamyva. A jövőben a főiskola a Helscoktatási Minisztériumhoz fog tartozni. Itt mód nyílik arra,hogy a felmerült problémák és nehézségek azonnal orvoslást nyerjenek.

Az állami gazdaságok is a mi hatáskörünkbe tartoznak. A szociális átalakulás nemcsak ipari, hanem politikai munkát is jelent.. Mindez természetesen elvonja a figyelmet az egyetem problémáitól,hisz,mint méf fentebb említettem, nemcsak erdő, hanem mezőgazdasági kérdésekkel is kell foglalkoznunk. Meg kell már most mondanom,hogy minden kiv 'nságnak és követelménynek a jövőben sem tudok eleget tenni. így pl.teherautót, mótorfürészt adni nem tudok,egyszerűen azért, mert nincs. De amit lehet,azt meg fogom adni. ‘Ami az irányítás hiányosságait ilűeti, kérem az elvtársakat»mondják mej- miben látják azokat és mi annál gyorsabban fogjuk kiküszöbölhetni azokat.

A lefolyt vita elkerült egy fontos és súlyponti kérdést:hogy milyen mérnököket képezzünk. Elhangzott az a felfogás,hogy oktatni és nevelni ugyan az. Ezt a téves felfogást fék kell számolni. Ennek a felfogásnak a következménye- képen áll elő az á helyzet az oktatás vonalán,hogy teljesen egyedül dolgozik a marxista-leninista tanszék^katonai tanszék, személyzeti és tanulmányi osztály. A Kollégium erről a hibáról is tárgyalt és felvetve a kérdést hangsúlyozta a hallgatók politikai-erkölcsi nevelésének szükségességét. Ezt nem csupán a marxizmus-leninizmus tanszék feladatának kell tekinteni. A főiskola ezt a pro- giammját csak formálisan dolgozta ki és a tanszékek nagy része nem vonta le a következtetéseket, de ha mi ezt annyiban hagyjuk és nem igyekszünk népi demokráciánkhoz való hűségre, szocialista szellemre és kommunista, erkölcsre nevelni, magunkat csápjuk be. Mi tudjuk,hogy pl.Romwalter professzor előadásaiba szinte észrevétlenül a hallgatókat a szocialista erdőmérnök megjelenítése irányába neveli.