Agrártudományi Egyetem erdőmérnöki kar - tanácsülések, 1950-1951
1951.03.13. 7. rendes kari tanácsülés
4— mtfb&ngtnlják n problémákat, AK7.nl 8 káré acél fordul « ék-n felé,hogv vesse lotba,t©gy igen - is as adminisztráció c jökkentesjsék le , ők váll iá jók eat a pluszt,amit a tanároktól kivvxuxak, azonkívül a gyakorlat közötti kapcsolat szorooabb kÍrnélvitesd t kéri, ~ébor Jánost a Kongresszus egész jövotíeni ¥ }lt1 érünkre erősen kih t aaal van. Bér foglal közt ok wie és figyelemmel kis érték, mégis igen jó, hogy ee az összefoglaló kiértékelés me?gkürtént,m«rt i-jy nőst ezek szerint az irányelvek iizwint járunk el. z a ongreaazus e.y utat,irányt jelölt ki,amely szerint haladnunk kell.igen fontos reánk nézve ez az irányelv, erőncoel 1bllottűk,hogy az ideológiai képzésünk most íaár végre fedél ula ju ott és te esetleg vannak hi~u\/oóságok, ezeket Bég tu’juk oüanl. A or- múqyzst álta 1 megkívánt ok t 9~ek úgy tu^nk megfelelni,!» a szsnély- z^tünk is merfelelő, zért kéri a dékánon keresztül a Gazdasági Hivatalt, hogy a »őst szőnyegen levő norma föléli i a&nál uf tiltsák fel ezeket V a normákat,hogy a tanárok is képezni tudják »ég arjrukat •* el sorolja ,hogy mennyi egység jut « <arra,Az egyag egy t onazék,ebből mennyi jut ügyvitelre, **ópi róra, tudományo 8 munka szükséglet stb, A normák igen kicsinyek, JHe a tanszék ktői elkrrülnek a gép» ir )k,a«kor azok munkája megbénul. Rátér,hogy egyénileg kell foglalkozni a hallgatókkal ,w*»tni ás tanítani kell őket*: zt messze a hivatilos időn túl la <1végzik,azonban a tanszékek nem töltetik be hivatásukat,ha megfelelő segéd személy zet nr ra áll a re;*»!el kezesre, u akkui* nem tudnak a kongresszusi föladatnak se» el -:et tenni, kind énkor örömmel teljesíti a közösségi munkát,de ooak addig birja,aai(- uz erejét nem tel*!ja ul. Feltétlenül ulyt kell helyezni arra, hogy a norma úgy legten felállítva, hogy a f< jlőrés lehetőségeit megadja. Lovászit hozzáuz lését öz 5 éves tervvel kapc ólatban tartja i&eg.Fő- cél az iparosítás és a mezőg lazaságunk szocifxliato f*íjleaztése volt és keveset fo lalkoztunk az oktatási és tudományos mun savai. A kongresszus fényt derített arra,iiOgy nagy jelent ős»-get tulajdoniinnak moftt már az oktat’si nevelésnek, és ezen keress- tül a © okkáder neve*léa né k«G erő mő az fobP. főt it kór hely cttcce rámutat arra, hogy a káderképzés nagyon előtérbe került, ?jl h atóságunkban fel tétlenül el kell mélyíteni a i< arxlsta-Leninista
