D. Szakács Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái III. 1570-1579 (Sopron, 2011)

Sopron város bírósági jegyzőkönyveinek regesztái

más ott ivó embernek is mutatta. Amikor azonban Peul Kristóf az erszényt kereste, nem mondta meg, hogy az nála van, hanem hallgatott és hazament. Ezt követően Koch Bertalan átkutatott egy kapást (Hauer). Amikor másnap reggel Bertalan szakács felesége az asztalok között kiszolgált, azt a kijelentést tette, hogy akinél az erszény van, az egy tolvaj. Hiába hozta Pair György az ő tudomására, hogy ő csak azért vette magához az erszényt, mert csak ugratni akarta Peult. Igazának bizonyítására tanúként Vas (Wasch) Jánost állítja, aki szintén jelen volt, és akinek az elmondása szerint Fuchs (Fux) Kramapfel (Khrämapfl) és Schuster (Schuester) Mihály is együtt ittak Kochné házában. Elmondása szerint midőn Peutl Kristóf borért ment, az erszényt a pádon hagyta. Erre Pair György odanyúlt és azt a következő kijelentéssel magához vette: „nézzétek kedves urak, az ivócimborám elfelejtette az erszényt, magamhoz veszem, holnap meg fog könnyebbülni meglepetésében”. Maga Peul Kristóf a bíróság előtt készségesen vallotta, hogy ő csak jót tud Pairról állítani. Mindezek után a bíróság Pair Györgyöt a vád ellenére tisztességes legénynek ismerte el és Kochnét megbüntette.

1577. október 7.

381. (IV. 184.) Krantz (Khrannz) Tamás a tanács előtt megjelent, és Sárkány (Sarckan) János nevében egy császári parancsot mutatott be, amelyben perújítást (novum juditium) kezdeményeztek. Erre, keresetének benyújtására, Sárkány (Sarkhan) Jánosnak október 18-át tűzték ki. Mindezt Szép Gáspárral (Sep Caspar) [is] közölték.

382. (IV. 184.) A cipész kézműipar mesterei a tanács előtt megjelenve panaszt tettek Müetl (Muettler) tanácsos ellen, aki nem nekik, hanem idegennek adta el a bőrt, aminek következtében ők részben négy héten keresztül nem tudtak dolgozni.

Müetl tanácsos viszontválasza: amikor ő a bőröket a mészárosoktól megkapta, a cipészek nem akarták annak az árát néki megelőlegezni. Amikor pedig egy idegen kölcsönzött számára arra 300 tallért, még azon a héten két fuvar bőrt ígért meg neki, amelyet le kellett szállítania. Adott szava és szavahihetősége miatt kéri, ne kötelezzék őt arra, hogy ezt a két fuvart a cipészeknek adja át. Ami azonban ezen a két fuvaron felül még a birtokában van, azt szívesen a cipészek rendelkezésére bocsátja.

Végzés: Minthogy Müetl pénzt kapott, és a jóembernek a bőröket odaígérte, így most ezennel azokat adja oda neki. De az elkövetkezendőkben az itteni cipészeket lássa el bőrrel. Ezzel szemben a cipészek pedig ne külső piacon értékesítsék termékeiket, hanem addig a polgárságot lássák el, amíg a szükséges bőrökkel nincsenek ellátva.

126